az orvosok sertésből emberre vese- és májtranszplantációt végeznek
Írta/by: Rhodilee Jean A Dolor
eredeti cikk/original article: http://thestarsetsociety.org/solution-to-organ-shortages-doctors-conduct-pig-to-human-kidney-and-liver-transplants/
Az Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériumának (HHS) adatai szerint, naponta tizenhét ember hal meg szervátültetésre várva. Jelenleg több mint 100 000 férfi, nő és gyermek szerepel az országos transzplantációs várólistán, ami rávilágít az életmentő műtéten áteső betegek zord helyzetére.
A jelenlegi szervhiány – válság közepette a kutatók egyre közelebb kerülnek egy lehetséges megoldáshoz, amely világszerte több ezer beteg számára szolgálhat mentőövként: xenotranszplantáció, szervek vagy szövetek átültetése egyik fajból a másikba.
Sertésmájat ültettek agyhalott páciensbe
Márciusban kínai kutatók génmódosított sertésmájat ültettek át emberi páciensbe, egy 6 óra 15 percig tartó áttöréses műtét során. A Xinhua információi szerint a Légierő Katonai Orvostudományi Egyetem Xijing Kórházának orvoscsoportja átvitte a sertésmájat egy 50 éves férfinak, aki három értékelés alapján is agyhalottnak bizonyult.
A májat egy genetikailag módosított bama törpesertésből szerezték be, ami genetikailag stabil fajta, és anatómiai, fiziológiai hasonlóságokat mutat az emberrel. Az állat tulajdonságainak köszönhetően kiváló jelölt a xenotranszplantációs kutatásban való felhasználásra.
Az átültetett máj epét termelt az emberi recipiens szervezetében, ezzel bizonyítva, hogy a szerv működik. A tanulmány kutatói a műtét után sem észlelték az immunrendszer kilökődésének jeleit. A máj is működött 10 napig, amíg a szervet sebészileg eltávolították, ahogy azt a beteg családja kérte, akik hozzájárultak a műtéthez, hogy hozzájáruljon az orvosi fejlődéshez.
„Ez az első alkalom az orvostudományban, hogy génmódosított sertésmájat emberi szervezetbe ültettek át” – mondta Kefeng Dou, a Kínai Tudományos Akadémia akadémikusa, aki a műtétet irányította.
„Megfigyeltük, hogy a máj jól működik az emberi szervezetben.”
Remény a májbetegségben szenvedőknek
A Journal of Hepatology 2023 márciusában megjelent tanulmány szerint a májbetegség világszerte a vezető halálokok közé tartozik. A betegség évente 2 millió haláleset mögött áll, vagyis minden 25. halálesetből egy a világon. Sumeet Asrani, a Baylor Egyetem Orvosi Központjának kutatója és munkatársai azt mondták, hogy csak kevesen képesek átültetni a máját, annak ellenére, hogy az eljárás iránti nagy az igény.
„A májátültetés a veseátültetés után a második leggyakoribb szilárd szervátültetés világszerte. A szervátültetés globális igényeinek azonban kevesebb mint 10%-át elégítik ki a transzplantáció jelenlegi ütemével” – írták Asrani és munkatársai.
„A teljes globális májátültetési arány 3,7/millió lakos. Ázsia számos országában a szervadományozási arány kevesebb, mint 1 PMP/millió lakos.”
Dou felhívta a figyelmet a xenogén májátültetés kutatásának és alkalmazásának fontosságára, tekintettel a májbetegek nagy számára és a transzplantációhoz szükséges szervek jelenlegi hiányára. Elmondta, hogy tanulmányuk jelentős áttörést jelent a xenotranszplantáció területén, mivel elméleti alapot és gyakorlati tapasztalatokat adott a jövőbeni klinikai alkalmazásokhoz.
„A jövőben a folyamatos technológiai fejlődéssel a xenogén májátültetés várhatóan több beteg számára jelent majd nagy előnyöket, és a transzplantációhoz szükséges szervhiány probléma megoldásának hatékony megközelítésévé válik” – mondta Dou.
Xenotranszplantáció végstádiumú vesebetegségben szenvedő férfiak számára
Amerikai orvosok is végeztek egy hasonló műtétet sertésvese bevonásával. Március 16 – án a Massachusetts General Hospital (MGH) sebészei sikeresen átültettek egy genetikailag módosított sertésvesét egy 62 éves, végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegbe.
Az orvosi csapat egy sertés veséjét használta, amelyet a CRISPR – Cas9 génszerkesztő eszközzel módosítottak, hogy eltávolítsák a káros sertésgéneket és hozzáadjanak emberi géneket. A sertés genomjában lévő sertés endogén retrovírusokat is inaktiválták, hogy kiküszöböljék a fertőzés kockázatát. A négy órás eljárást egyetlen FDA kiterjesztett hozzáférési protokoll (EAP) keretében végezték, amelyet „együttérzésnek” is neveznek, és amelyet súlyos és életveszélyes állapotú betegek számára biztosítanak, hogy kísérleti kezelésekhez jussanak akkor is, amikor már nem létezik más kezelési lehetőség.
Richard Slayman, a műtét recipiense évek óta 2-es típusú cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenved. 2018 decemberében a massachusettsi Weymouth állambeli lakos hét évig tartó dialízis után kapott vesét egy elhunyt emberi donortól, de öt évvel később a szerv nem megfelelően működött. Elmagyarázta, miért egyezett bele a sertés veseátültetésébe, miután megismerte az eljárás előnyeit és hátrányait.
„Nemcsak úgy tekintettem rá, mint a segítségemre, hanem arra, hogy reményt adjunk azoknak a több ezer embernek, akiknek transzplantációra van szükségük a túléléshez” – mondta Slayman.
Leggyakrabban szükséges szerv a szervátültetéshez
Az Egyesült Államokban a várólistákkal és transzplantációs műtétekkel kapcsolatos információkat kezelő Szervbeszerzési és Transzplantációs Hálózat (OPTN) adatai azt mutatják, hogy a veseátültetés a leggyakoribb a szervátültetések között; 2024 márciusában 27 332 – t hajtottak végre. Sajnos hosszú sorban állnak a műtétre szoruló betegek. Az OTPN adatai azt mutatják, hogy 2024 márciusában 89 101 ember szorult veseátültetésre, ami a legmagasabb szám a várólistán egyetlen szerv esetében.
„Csak az MGH-nál több mint 1400 beteg van a veseátültetésre várólistán. A betegek egy része sajnos meghal, vagy túlságosan megbetegszik ahhoz, hogy átültetésre sor kerüljön a dialízisre való hosszú várakozási idő miatt” – mondta Leonardo Riella, az MGH veseátültetésért felelős igazgatója.
Sokan a xenotranszplantációban látják a lehetséges választ a szervhiányos válságra. Az Országos Vesealapítvány által végzett felmérésben a válaszadók 71% – a nyilatkozott úgy, hogy fontolóra venné szeretteinek xenotranszplantációját, ha nem áll rendelkezésre emberi szerv vagy szövet. Még mindig több időbe és kutatásba telhet, amíg az állati szerveket átültetésre használhatják, de egyes orvosok és kutatók úgy látják, hogy az eljárás potenciális életmentő lehet a kritikus állapotú betegek számára.
„Szilárd meggyőződésem, hogy a xenotranszplantáció ígéretes megoldást jelent a szervhiányos válságra” – mondta Riella.
Be a Nerdy Bird!
