• bolygonbolyongo@gmail.com
  • Hungary

A kezdet

Nem tervezett hörcsög, nagyjából Láng – Osh érkezése után fél évvel lettünk lakótársak. Először Csöpi testvére, Panni került édesanyámhoz házikedvencként. Ő a bizonyos régi munkahelyem melletti kereskedésből jött (azóta élő állatot már nem tartanak). Már minden készen állt a lányka fogadására, csak lányka nem volt. Amikor bementem a szünetemben meglesni az apróságokat, egy kis camel bundájú volt az, aki kíváncsian jött, megfogta az ujjamat is a mancsaival. Szurkoltam azért, hogy lány legyen, és akkor családunk új tagja lehet. Fiú volt… Panni jött anyumhoz, a kis camel színű maradt. Mert nekem ott volt már Láng – Osh.

1 – 2 hét eltelte után egyszer csak nem láttam a megmaradt testvérei között kis barátomat, kíváncsiságból bementem, megkérdeztem mi történt vele. Összeverekedtek egy testvérével, így ő külön van. Másnap el is hoztam a kicsit. Persze, anyu is duruzsolt a fülembe addig, hogy miért is ne jöhetne.

Kis harci sérültem 23 grammal egy ideig a legkisebb, legfiatalabb hozzám került hörcsög címet nyerte el, a szívemmel együtt. =)

 

A névről

Igen, a Bujtor István által formált Ötvös Csöpiről kapta a nevét, egyfajta iróniaként. Mert, hogy nagyon picike volt, mikor elhoztam, és nagyon félénk, folyton Csöpi – ztem. Aztán felnőtt a nevéhez…

Jártunk hozzáértő, egzotikus állatorvosnál, elég sok sebe volt, és tályog alakult ki a mellső lábán. A hátsó lábfején le volt kapva a bőr, a jobb mellső lábán szinte végig, az orrán, a bal szemhéjából lett kikapva egy kis darab, a füle is sérült volt. Csoda, hogy túlélték a balhét.

4 hetes korig tarthatóak együtt. Aztán 2 csoportra kell szedni őket nemek szerint, de legkésőbb 6 hetes korukban mindannyiukat külön kell tartani. Nem társas lények.

Csöpi az orvosnál igazi kis szőnyegbombázóvá vált. =D

Ha a hörcsögök fenyegetve érzik magukat, kiürítik a pofazacskójuk tartalmát. Ahogy az orvos felemelte grabancánál fogva, már özönlöttek is a magvak az asztalra. =D

Bódításban megvizsgálták a pajtit, kitisztították a sebeit, kapott fájdalomcsillapítót és antibiotikumot. Javaslatra hasfogót is szereztünk az antibiotikumos kúra miatt. Kenőcsöt nem kapott, mert mindent lenyalogat, megrág. Így az orvos feleslegesnek találta felírni. Cserébe közölte, hogy most azon kell aggódni, hogy szépen gyógyuljon és ne fájjon neki nagyon a seb, mert képesek lerágni a saját végtagjukat a túlélés érdekében.

És kinőtt egy újabb ősz szőrszálam: szempillaként. Komolyan.

Következett 3-4 nap nem alvás, de mindenét megtartotta dagibogyó. Mert, hogy dagi volt. Alkatra is, és habzsolni is szeretett. Ha diétára volt fogva, agresszív lett a viselkedése, és olyankor többször odakapott, harapott. Így kerestem egy arany középutat. Megegyeztünk: marad kicsit dagi, de cserébe nem harap. Annyit.

 

Bizalom

Csöpi a csendes gyilkos volt. Leordította az embert, hátrébb ugorva, ha hirtelen, nagyon megijedt, de olyankor nem harapott. Egy darabig… =) Sosem figyelmeztetett, egyszer csak harapott, és nem engedett. Mint egy mini pitbull. Nem harapdál, nem keresi a fogást, egyből nagyra tátva a száját rádfog erősen az állkapcsát összeszorítva, és nem mozdul, nem enged. Ez a campbell vér azt hiszem. Az ő becenevük a pitbull.

Lógott néhányszor az ujjamról, kezemről… Egyszer a hüvelykujjam alatti részt kapta el a tenyeremnél. Belilult a seb körül. =D

 

Egy 57 grammos állatról beszélünk… Nincs egy tábla csoki.

 

Rövid időszak volt a masszív harapós korszaka. Utána csupán emlékeztetőül harapott, csak hogy ne felejtsem el, hol a helyem, néhány havonta. Ő az, akinél bebizonyosodott, mindegy mekkorát harap egy törpehörcsög, a biztonsága felülírja a reflexet, és nem dobom el.

Egyszer belekerült majd fél percbe visszajutni egyik szobából a másikba, a lakjához, amikor a kezemben volt. Hosszú egy majd fél perc volt. =D Akkor négyszer harapott meg. Éppen nasit kapott. Hónapok óta nem harapott, jól viselte a kézbe vételt, a kézben való mini sétákat. Gondolt egyet és harapott. A mutató ujjbegyemmel kezdte, ekkor indultam vissza a szobába, a lakjához. Ahogy ráfogtam a másik kezemmel, akkor harapott a hüvelykujj alá a tenyerembe (az a bizonyos lilulás), aztán átfordult és a másik kezembe is harapott. Ahogy tettem vissza a helyére még egyszer kapott, de az már elhanyagolható volt. Meg kell mondjam, fáj ha harap egy ilyen kis nudligombóc! =D

 

Jellem

Ő az első, aki nem szeretett kint lenni. Hiába volt neki is fullosan felszerelt, elkerített helye a szőnyegen. Otthon ülős típus volt. Csak a saját lakja, az az igazi!

Mérhetetlenül lusta, és hihetetlenül falánk hörcsög volt. Gombóc is szerette a hasát, de őt felülmúlta. Kaja mindenek felett, és csak a pofizacsiban raktározva, sehol máshol! Az a biztos. A legtöbbet evő, legkevesebbet kerekező törpém, aki az élete 1/3át a lakja 1/3ában töltötte. Bizony. A kereke előtti kis részen a kedvenc bújójában. Majdnem 1 éven keresztül kihasználatlan volt a ketrec 2/3-a. Csupán dísznek volt, szemet gyönyörködtetni, port fogni. Egyszer egy pók is kiszaladt a használatlan részből. Örök emlék, így pókfóbiával…

Hát, ilyen hörcsög is van. =)

Ez nem azt jelenti, hogy akkor nem is kell a minimum, vagy annál nagyobb hely a hörcsögöknek. Kell. Aztán, ők eldöntik mennyire járják/lakják be. Mi emberek sem szeretnénk az egész életünket leélni 2×2 méteren. Maximum, mondjuk egy 40 nm – es lakás 2×2 méterén, ha! Úgy tartja kedvünk. Mindjárt másképp hangzik, nem?

Ő az, aki nem a kerékbe mászva kerekezett, hanem felmászott a kerék tetejére és úgy tekerte. Volt a kerék mellett egy cső, ami egy nagyobb műanyag bújóba vezetett a ketrecen kívülre. Odamászott mindig, ha nasit akart. Ez a cső közel volt a kerék tetejéhez, így Csöpi könnyedén a cső tetején felsétált a kerék tetejére. A fenekét pont megtámasztotta a cső, és vígan tudta a kereket hajtani a tetején. De volt, hogy a saját Bat – lakja tetején ülve hajtotta mellső 2 mancsával a kereket…

 

 

 

 

Ez egy 21 cm-es belső átmérőjű kerék volt. Így egy idő után váltottam 28-asra. Így kénytelen volt rendeltetésszerűen használni.

 

Ő volt az, aki az összes fafelszerelését szanaszét pisilte. Igen, a kereket is. Kettő és felet.

 

Ő volt az, akinek nem kellett a random szerűen alomra, bújóba tett moha. Csak, ami a fára, parafára ragasztott volt. Mindenhonnan ledarálta: ha dekorálni akarok, azt ne az ő helyén tegyem… Aki majdnem 2 éves koráig utálta a szárított halat, édesvízi bolhát, rákot. Aztán megszerette.

És, aki nem szerette a szárított szöcskét. Időnként újra próbálkoztam vele, de minden egyes alkalommal lefejezte. Nem, nem ette meg sem a testét, sem a fejét, csak elválasztva őket egymástól hozta tudomásomra, hogy hasonlóan járok, ha tovább értetlenkedem.

 

Viszonylag gyorsan lezajlott az öregkora. Ő is ízületes lett, az utolsó hetekben jól esett neki, ha vakargatom. Utolsó napján reggel találkoztunk, engedte, hogy a tenyerembe vegyem, elfogadott egy kis nasit, aztán alig 1 óra múlva már örök nyugovóra tért imádott Bat – lakjában.

 

Mindegy mennyire volt mufurc, Ő volt az én kis stresszlasztim a fekete mandulaszemeivel, aki megtanított arra, hogy pakolgassam el sebtibn az ujjaim egy hörcsög fogai elől, miközben nyomorgatom.

 

 alt=
ÖTVÖS CSÖPI
/2019.08 – 2021.10.26/

1 thought on “ÖTVÖS CSÖPI

Hozzászólok

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás