Mars – tanulmány a vörös bolygó ikonikus színét potenciálisan lakható múltjához köti
Írta/by: Rhodilee Jean A Dolor
http://thestarsetsociety.org/thick-clay-layers-on-mars-may-have-been-stable-place-for-ancient-life/
Egy új nemzetközi tanulmány eredményei a Mars ikonikus vörös színéről megerősítik azt a népszerű elméletet, hogy a ma poros, hideg, sivatagos világ egykor nedves és esetleg lakható volt.
A vörös bolygó
A Mars vörös színéről ismert, amely régóta lenyűgözi a csillagászokat. A NASA szerint az ókori rómaiak azért a háború istenéről nevezték el a bolygót, mert vöröses árnyalata a vérre emlékeztet. Az egyiptomiak a Marsot „Her Deshernek” is nevezték, aminek jelentése: „a vörös”.
Sok tudós által elfogadott elképzelés, hogy a Mars a színét a vas – oxid jelenlétének köszönheti. A vöröses árnyalatú vegyület akkor keletkezik, amikor a bolygó talajában lévő vas, az úgynevezett regolit reakcióba lép a vízzel vagy a levegőben lévő vízzel és oxigénnel. Ez a folyamat hasonló ahhoz, ahogyan a rozsda keletkezik a Földön.
Évmilliárdok alatt a vas – oxid porrá bomlott, és a szél szétszórta a Marson, szó szerint vörös bolygóvá változtatva a földönkívüli világot.
„Még ma is gyakran nevezik ’Vörös Bolygónak’, mivel a marsi talajban található vasásványok oxidálódnak, vagyis rozsdásodnak, ami miatt a felszín vörösnek tűnik.” – közölte a NASA.
De továbbra is kérdéses, hogy a különböző vas – oxidok közül melyik okozta a Mars jellegzetes vörös színét. A kutatók korábban a hematitot, egy víz nélkül is képződhető vas-oxidot tartották a bolygó jellegzetes árnyalatának okaként.
Az ötlet a Marson található vas – oxid korábbi, űrmegfigyeléseken alapuló elemzéseiből ered. A kutatók nem találták víz nyomait, ami ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy a vegyület akkor keletkezett, amikor a bolygó ősi tavai és folyói már kiszáradtak.
Briony Horgan, a Purdue Egyetem bolygótudományi professzora szerint az oxidált vas víz nélkül is kialakulhat.
„Vannak módok az oxidált vas víz nélküli képződésére, és néhány javasolt száraz folyamat magában foglalja a felszíni oxidációt, mint például az oxidációs kéreg, amely az antarktiszi száraz völgyek kőzeteiben képződik, valamint a felszíni oxidációt kopás útján, amikor a felszínt hosszú időn keresztül homokszemcsékkel fújják.” – mondta Horgan.
Vízben gazdag ferrihidrit
Egy új tanulmány eredményei most egy másfajta vas – oxidra utalnak. A Nature Communications folyóiratban február 25 – én megjelent kutatás arra utal, hogy a marsi porban található különböző ásványok közül valószínűleg egy ferrihidrit néven ismert vízben gazdag vas – oxid okozta a Mars vöröses porát.
A tanulmányhoz a kutatók több Mars – küldetés adatait elemezték, beleértve a NASA Mars Reconnaissance Orbiter, az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express és Trace Gas Orbiter műszereinek orbitális megfigyeléseit, valamint a NASA Curiosity, Sojourner és Opportunity roverei által gyűjtött földfelszíni méréseket. Laboratóriumi kísérleteket is végeztek, amelyek azt vizsgálták, hogy a fény kölcsönhatása hogyan hat a ferrihidrit – részecskékkel és más ásványokkal szimulált marsi körülmények között.
Az elemzés kimutatta, hogy a Mars vörös színe jobban illeszkedik a ferrihidrithez.
„Különböző típusú vas – oxidok felhasználásával próbáltuk a marsi por másolatát létrehozni a laboratóriumban. Azt találtuk, hogy a bazalttal, egy vulkáni kőzettel kevert ferrihidrit illik legjobban a Marson űrjárművek által megfigyelt ásványokhoz.” – mondta Adam Valantinas, a Rhode Island-i Providence-i Brown Egyetem posztdoktori munkatársa, aki a munkát a svájci Berni Egyetem PhD-hallgatójaként kezdte.
Mivel az ásvány általában hideg víz jelenlétében keletkezik, a kutatók úgy vélik, hogy valószínűleg akkor keletkezett, amikor a Vörös Bolygó felszínén még nedves területek voltak évmilliárdokkal ezelőtt.
„Elemzésünk alapján úgy véljük, hogy a ferrihidrit mindenhol megtalálható a porban, és valószínűleg a kőzetképződményekben is.” – mondta Valantinas.
Be a Nerdy Bird!
