• bolygonbolyongo@gmail.com
  • Hungary

avagy a Nemzeti Űrrepülési és Űrhajózási Hivatal létrejötte

 

National Aeronautics and Space Administartion a teljes neve az amerikai kormányzati hivatalnak, amely az űrkutatással, a világűr felfedezésével, űreszközök fejlesztésével foglalkozik.

Borzasztó tömören, mert ezekhez az út ezer felől indul, és ezer felé ágazik a legutolsó csavaröntéstől a kvantumfizikáig példának okáért. =)
Néhány mondat erejéig már volt arról szó az ŰRSZONDA cikkben, hogyan is jött létre a NASA, de kezdjük azzal az intézménnyel, aminek alapjaira pikk – pakk képes volt Amerika felhúzni ezt az egészet alig 1 év alatt.

 

A NACA

A National Advisory Committee for Aeronautics, avagy a Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület.
1915. március 3 – án alapították meg, az I. Világháború alatt azzal a céllal, hogy minden repüléstechnikai és ezzel kapcsolatos fejlesztések egy intézmény alatt fussanak az átláthatóság végett. 1957 – ben alakult egy albizottság, ami már az űrtechnológiákra szakosodott: Special Comittee on Space Technology.

Ez a bizottság lett a NASA alapköve. De, mi is történt 1957 – ben, aminek hatására felgyorsultak az események?

1957. október 4 – én a Szovjetunió juttatta fel az első űreszközt, ami Föld körüli pályára állt: a Szputnyik – 1 – et. Amerikának ez súlyos érvágás volt. Ennek megértéséhez még visszább kell tekintenünk a történelmünkben.

 

Newton – tól a Hidegháborúig

Sir Isaac Newton (1642. december 25 – 1727. március 31) angol fizikus, matematikus, csillagász, alkimista, filozófus volt az, aki kiszámolta a kozmikus sebességet. Ennek elérése szükséges ahhoz, hogy az adott égitest körüli pályára tudjunk állítani például egy űreszközt, avagy ne húzza vissza azt az égitest gravitációja. Az ehhez szükséges magasság elérését hivatalosan Kármán Tódor (1881. május 11 – 1963. május 6) fizikus, alkalmazott matematikus, gépészmérnök számolta ki az 1950 – es években.

Ehhez rakéta is kell ám.

Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857. szeptember 17 – 1935. szeptember 19) orosz repülőmérnök, matematikus, fizikus, csillagász, kozmológus, tanár, feltaláló, író, filozófus foglalkozott elméleti síkon az űrkutatással. Lefektette papíron többek közt a többlépcsős rakéta működési elvét.

Robert Hutchings Goddard (1882. október 5 – 1945. augusztus 10) angol repülőmérnök, fizikus, matematikus, csillagász építette meg az első folyékony hajtóanyaggal működő rakétát, Nell – t, 1926 – ban.

Valójában a németek voltak a rakéták legnagyobb fejlesztői. Goddard munkásságára építve a II. Világháború alatt és persze azt megelőzően is rengeteg fejlesztésen dolgoztak. Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (1912. március 23 – 1977. június 16) német fizikus, repülőmérnök kiemelkedő alakja volt ezeknek a kutatásoknak, fejlesztéseknek. Ő fejlesztette ki többek közt a Hitler által átkeresztelt V – 2, azaz Vergeltungswaffe-2 (a megtorlás fegyvere) egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú, ballisztikus rakétát. Az első rakéta, amely kilépett a világűrbe – túllépte azt a határt, melyet Kármán – vonalnak hívunk – , bár nem tervezetten.

 

V – 2 kitérő

1944. június 20 – án érte el az egyik német telephelyről felbocsájtott V – 2 rakéta a 176 km – es magasságot. Ez adta az ötletet az új-mexikói White Sands Missile Range amerikai katonai támaszpont kutatóinak, hogy valahogyan fotót készítsenek a világűrről egy ilyen típusú zsákmányolt rakéta által. Ám, ez a rakéta nem arra hivatott, hogy épségben visszatérjen, ugyanis becsapódáskor aktiválódott eleve a robbanó töltet. Így azt kellett megoldani, hogy a fotót készítő eszköz épségben érjen vissza a Földre. A robbanó töltet helyén egy 35 mm – es kamera kapott helyet egy hő és ütésálló acéldobozban.

1946. október 24 – én indult útjára az a V – 2 – es rakéta, amelyik által sikerült elkészíteni az első űrfotót. Ezen a képen az USA délnyugati területeinek egy része látható.

 

 

A II. Világháborút követően a Szovjetunió és az USA is lecsapott a német rakétafejlesztő tudósokra, mérnökökre (is). Politikai szembenállás, ideológiai különbségek, titkos fejlesztések, a világűr elérése. Megkezdődött a két nagyhatalom között több oldalról is a hidegháború.

A szovjet oldalon nagyobb hévvel vetették bele magukat a rakétafejlesztésekbe, ezek bemutatásába, míg Amerika későn „kapcsolt”. Aztán mindkét nagyhatalom az űrkutatásba fogott. Dwight David Eisenhower ( 1890. október 14 – 1969. március 28 ) amerikai elnök be is jelentette: Amerika fog elsőként műholdat küldeni a világűrbe. Míg Amerika nem titkoltan kísérletezett ezen a téren, kudarcokat is nyíltan vállalva, addig a Szovjetunió szép csendben, csak a sikerekről számolt be.

És visszatértünk 1957. október 4 – hez, a Szovjetunió által sikeresen útjára indított Szputnyik – 1 – hez. Nem valószínű, hogy ez volt a legelső útnak indított űreszközük, ám ez volt az első bejelentett, ami sikeres is volt. A maga módján. Mert 3 hónap után megsemmisült az alacsony pályán való keringés miatt.

 

Az űrverseny kezdete – a NACA vége – a NASA születése

Ez volt az a pont, amikor komolyabb szintre emelkedett a hidegháború a két hatalom között. Nemzetbiztonsági és presztízs kérdés lett a világűr meghódítása minden lehetséges módon. Létrejött Amerikában a Special Comittee on Space Technology űrtechnológiákra szakosodott albizottság a NACA – n belül. 1958. január 31 – én indult útjára az Explorer – 1 első, amerikai űrszonda. Minimális előkészületekkel, politikai nyomásra. Ezzel megkezdődött a Szovjetunió és az USA között nem hivatalosan az űrverseny.

Az amerikai elnök, Eisenhower 1958 nyarán alá is írta a NASA – t létrehozó törvényt, ami formális működését ugyanezen év október elsején kezdte el. Ez a nap lett a NACA vége és a NASA kezdete.

Az oroszok sokáig előnyben voltak: állatok az űrben, Luna – szondák a Hold kutatására, Venyera – szondák a Vénusz felderítésére. Aztán az első ember a világűrben címet is ők zsebelték be: 1961. április 12 – én Jurij Alekszejevics Gagarin (1934. március 9 – 1968. március 27) a Vosztok – 1 űrhajóval megkerülte a Földet. Az első női űrhajós is szovjet volt: Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova (1937. március 6 – ). Az első űrsétát is a Szovjetunió tudhatja magáénak Alekszej Arhipovics Leonov (1934. május 30 – 2019. október 11) által.

A Mars – ot viszont az amerikaiak vitték: 1965. július 14 – én a Mariner – 4 szondájuk készített először képet a bolygóról. Persze a felszínén először egy szovjet szonda landolt. =)

 

 

Amerikai oldalról idővel kifizetődött, hogy egyetlen szervezet fogja össze az összes űrkutatással foglalkozó projekteket, ami által fókuszáltabban dolgoztak.

 

Apollo – program

Az áprilisi „első ember az űrben” orosz siker után, John Fitzgerald Kennedy (1917. május 291963. november 22) amerikai elnök 1961. májusában bejelentette az Apollo – programot. Érdekesség, hogy szenátorként egyébként ellenezte az űrprogramot, meg is akarta szüntetni. Kennedy nevezte ki a NASA élvonalába James Edwin Webb – et, akiről azt a bizonyos űrteleszkópot végül elnevezték.

Az Apollo – programmal párhuzamosan elindult a Gemini – program, melynek keretében felkészítették az űrhajósokat a későbbi holdra szállásra (különböző manőverek gyakorlása, űrséta, stb), tesztelték magát az űrhajót, ezen kívül katonai kísérletek is zajlottak a programon belül.

Mindezek előtt kellett ám egy hordozórakéta is. Ez a 3 fokozatú, folyékony hajtóanyagú Saturn – V lett, melynek technikai alapját a V – 2 rakéta adta. Fejlesztője a Saturn – V – nek Werner von Braun és csapata. Igen, az a Braun. =)
A II. világháború után az amerikaiak rakétaprojektjein dolgozott, majd a NASA megalakulásával ezek a projektek, így ő is a NASA munkatársa lett, később az egyik főigazgató – helyettese.

Megkezdődtek a földi beruházások is, mint például a majdani Kennedy űrközpont építése.

Később egyébként azt szorgalmazta Kennedy, hogy nemzetközi program legyen a Holdra szállás, amerikai – szovjet együttműködés, ám a szovjetek is a saját Hold programjukon dolgoztak, elutasították ezt a kezdeményezést.

1969. július 20 – án az Apollo – 11 és legénysége sikeresen landolt a Holdon és Niel Armstrong sétált felszínén először az emberiség történelmében.

Még 6 küldetés indult a Holdra amerikai részről, ebből 5 sikeresen teljesült. Az Apollo – 13 – nak vissza kellet fordulnia, mert felrobbant az oxigéntartály. A legénység elvesztette az űrhajó áramellátását is, csodával határos módon a holdkompba áttelepülve voltak képesek visszatérni a Földre.

A Szovjetuniónak sosem sikerült teljesítenie a holdraszállást, itt már kiütközött, hogy a különböző irodáik egymással versengtek.

 

1972 – ben lépett utoljára ember a Holdra. A Hold ezután hosszú évtizedekre érdektelenné vált…

 

De, az Artemis – programmal ismét készülünk égi kísérőnkre, ahogyan a Marsra is. =)

 

Űrállomások

Amerikai részről az űrállomás projekt – je a Pentagon – é volt, az űrből történő felderítés célja végett.

Az első tesztállomás, ami embereket fogadott hosszabb időre a szovjeteké volt, miután leállították a Holdra szállás programjukat: a Szaljut – 1.

 

 

 

Országunk első és eddigi egyetlen űrhajósa Farkas Bertalan (1949. augusztus 2 – ) vadászpilóta, űrhajós, űrkutató, nyugalmazott dandártábornok a Szaljut – 6 állomáson dolgozott néhány napot 1980 május – júniusában.

 

 

Farkas Bertalan aláírása =)

 

 

Az Apollo – program eszközeit alapul véve a NASA is átállt az űrállomás projektre, ez volt a Skylab, Amerika első űrállomása. Ami persze négyszer akkora volt, mint a szovjeteké. =)

 

 

 

 

Shuttle – ök és minden más

Ezzel le is tudták a kérdést az amerikaiak és a Space Shuttle – ök felé fordították minden figyelmüket, az Űrsikló programra az 1970 – es években. Tudjuk, mi lett végül. A programot 2011 – ben leállították. Ekkor lépett színre a Space – X magánvállalat, Elon Musk vezetésével, hordozó rakétáival, amivel a Shuttle – öket ki lehetett váltani (ellátmány az űrállomásra, emberes küldetések, űreszközök feljuttatása).
A NASA rengeteg műholdas, ŰRSZONDÁS (mint például a VOYAGER) küldetést tudhat magáénak, a HUBBLE – t és a JAMES WEBB űrteleszkópokat (nem egyedülikként persze). Saját és nemzetközi projektek keretein belül egyre több mindent fedez fel a világűrben: bolygók, csillagok, galaxisok, űrkörülmények, galaxisunk, naprendszerünk eredetének, létének kutatása.

Mindezzel kapcsoltan a tudomány és technológia fejlődését is elhozta, jócskán megdobta. =)

 

Nemzetközi NASA

Visszatérve: a nem hivatalos űrverseny egészen 1975 júliusáig tartott. Amikor is Föld körüli pályán keringve a Szojuz – Apollo – program keretében összekapcsolódott az Apollo – 18 és a Szojuz – 19 űrhajó egy nemzetközi űrállomás első kísérleteként. =)

Aztán jött a MIR és a most is odafent köröket róvó ISS. És nemzetek űrügynökségei, mint például:

1975 májusában Európa is megalapította a saját űrügynökségét ESA néven: European Space Agency. Mára már 22 állam a tagja – köztük Magyarország is – , kezdetben 10 volt, és további más államokkal együttműködésben dolgozik.

1985 – ben a Kanadai Űrügynökség is létrejött, a CSA, Canadian Space Agency.

2003. október 1 – jén a Japán is létrehozta saját ügynökségét, több szervezetét összeolvasztva: JAXA, avagy a Japan Aerospace Exploration Agency.

A modern kori „űrverseny” viszont Kína nagy ugrásával vette kezdetét 2003 – ban, amikor is az ország önerőből juttatta fel Jang Li-vej (1965. június 21 – ) űrhajóst az ország saját maga által fejlesztett űrhajójával, hordozórakétájával. =) A harmadik nagyhatalom, ami erre képes volt. Űrügynökségük 1993. április 22 – én alakult, a CNSA, China National Space Administration. Azóta egy kínai űrállomást raknak össze odafent, a Tienkug – ot (Mennyei palota)…

 

Nekünk is volt. 1992 – 2014 – ig. Egy ideig sajnos csupán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik alfeladata volt, ma már a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkutatásért és Űrtevékenységéért Felelős Főosztály – é minden ezzel kapcsolt tevékenység koordinálása. És, hogy mit is csinálunk? ITT megtudhatod.

 

Űrtörvény

Nem állok neki fejtegetni, a lényeg (röviden ITT olvashatsz róla): van jogosultsága, létező, hivatalos dolog.
A világűr mindenkié, egy ország, nép sem birtokolhatja, uralhatja. Odakint a béke az úr, és ehhez bizony nagyon sok mindent jogszabályba kell és kellett foglalni, és mai napig az űrkutatás fejlődésével új paragrafusok jönnek létre. Hazánk az ESA tagja, űrhajósunk is van, és lesz. Ideje belefolyni, és teret adni az ilyen típusú és ehhez kapcsolódó képzéseknek, mindenféle irónia nélkül. Felzárkózás, tudás, oktatás. Részei vagyunk egyébként a STEM – nek is. Oktatási program gyerekeknek a világűrrel kapcsolatos tudományok népszerűsítésére. ITT említve volt, ITT meg a magyar honlapja.

 

STEM – Science + Technology + Engineering + Mathematics = Tudomány + Technológia + Mérnöki tudományok + Matematika

 

Lábjegyzet

Könnyed(?)ebb érdekesség zárásként –

A filmekben találkozni azzal, hogy a NASA – nak kötelessége fix időn belül nyilvánosságra hozni eredményeit. Nos, az igazság az, hogy köteles először az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek eljuttatni, avagy az NSA – nek (National Security Agency). Ők cenzúráznak, vagy sem a hírek, eredmények közt, amiket aztán a nagy közönség elé tárnak. Vagy nem. =) Rendelkezik erről a NASA Űrtörvény – eket magába foglaló hivatalos okiratában. Ezt a kitételt  azóta sem módosították.

 

Be a Nerdy Bird!

 

9 thoughts on “NASA – ORIGIN

Hozzászólok

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás