Űrhajósnak lenni nem csupán szerencse kérdése. Rengeteg követelménynek kell és kellett megfelelni mind mentális, mind fizikai és szakmai szinten.
ŰRHAJÓSOK AKKOR
A II. Világháború végével megkezdődött a hidegháború Amerika és a Szovjetunió között, melynek legfőbb színtere a világűr volt. A NASA cikk kapcsán olvashattál erről.
Ekkoriban a maitól valamivel eltérőbb követelményeknek kellett megfelelniük azoknak, akik űrhajósok szerettek volna lenni. Mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió űrhajós jelöltjeinek katonai tapasztalattal kellett, hogy rendelkezzenek és pilóták voltak, azon belül is a berepülő pilóták részesültek előnyben.
A pilóták képzése és tapasztalata minden szempontból tökéletesen passzolt az űrrepülésekhez. Kiváló kondícióval rendelkeztek: fizikálisan és mentálisan is már eleve tapasztalták a szélsőséges terheléseket, mint például a G – erők, a magasság. Hozzászoktak a stressz helyzetben történő gyors döntésekhez, vadászpilótaként pedig eleve magas kockázatú küldetéseket teljesítettek. Repülőgépeik rendszereinek bonyolultsága miatt magas fokú technikai ismeretekkel rendelkeztek. Ezen belül a berepülő pilóták voltak a tesztelői a legújabb gépeknek is, ahol feladatuk volt a rendszer működésének megértése mellett a hibák azonosítása, és jelzése a mérnököknek. Ez pedig kulcsfontosságú előny volt leendő űrhajósként az űrhajók rendszereinek megértéséhez és a hibák elhárításához, mert az űrhajók tesztelői is lényegében ők voltak.
Szovjetunió (Vosztok és Voszhod programok) kiválasztási kritériumai a kezdetekben
Vadászpilótákat kerestek, akiknek súlya nem haladja meg a 70 kg – t, magassága a 170 cm – t. A súly és magasság korlát az űrhajó (Vosztok) kis méretéből fakadt. Kiemelten figyeltek itt is a fizikai állapotra. Pszichológia tesztek alkalmával figyelték a stressztűrő- és alkalmazkodóképességet, a magány elviselését és a csapat munkára való alkalmasságot. Egyik legfontosabb tényező a politikai megbízhatóság, vagyis a párt hűség volt.
Legelőször több, mint 3000 pilótát jelölt a Minisztertanács elrendelésére egy speciális bizottság 1 959 tavaszán. Az első körös felmérésre elutaztak az Európa szerte állomásozó pilótajelöltekhez. Az űrutazásra a bizottság csupán célzott, nem közölte a küldetés konkrét részleteit, a pilótáknak azonnal dönteniük kellett, vállalják – e a továbbiakat. Az utolsó, bent maradt 20 jelölttel lett ismertetve a konkrét cél az addig ismert minden élettani kockázatával: az első űrrepülésre készül a Szovjetunió.
Amerikai Egyesült Államok (Mercury, Gemini, Apollo programok) kiválasztási kritériumai
Mérnöki vagy természettudományi végzettséggel rendelkező, katonai berepülő pilótákat kerestek kizárólag, sok ezer repült óra tapasztalattal. Köztük is igyekeztek fiatalabbakat beválogatni. Előírás volt a legelső válogatáskor (1958), hogy az űrhajós életkora 30 – 40 év között legyen, magassága 170 – 182 cm, súlya 83 – 84. Ők egy titkos felhívást tettek közzé ekkor a berepülő pilóták és repülő mérnökök körében. Valamivel több, mint 1 000 jelentkező akadt, de csak 69 jelölt került bizottság elé.
Ahogyan a szovjeteknél, itt is kiemelt szerepet kapott a fizikai és mentális állapot tesztelése. Rengeteget vizsgálták az extrém körülményekre adott reakciókat, mint például a hosszan tartó elszigeteltségnél, vagy a centrifugálásnál (a G – erők szimulációja).
Kirívó eltérés a nyilvánosság volt. A kiválasztott űrhajósok a kezdetektől fogva egyfajta médiasztárok voltak. Életük a nyilvánosság előtt zajlott.
ŰRHAJÓSOK MOST
A technológia fejlődésével és az űrrepülések egyre rutinszerűbbé válásával a követelmények módosultak napjainkra. A hidegháború végével, a Nemzetközi Űrállomás létrejöttével az űrhajósok kiválasztása globális és tudományos fókuszúvá vált. Például a tudományos kísérleteket végző asztronautáknak már nem szükséges katonai, pilótai tapasztalat. Civilek előtt is megnyílt a lehetőség űrhajóssá válni. Ők a küldetés specialisták lehetnek, akik tudományos kísérleteket vagy egyéb technikai feladatot látnak el.
Általános követelmények
Az űrügynökségek (pl. NASA, ESA, Roszkoszmosz) általában megkövetelik a saját országuk állampolgárságát. Nemzetközi együttműködések esetén is általában saját ország delegálja az űrhajóst.
STEM és orvos, fogorvos területen szerzett felsőfokú végzettség mesterfokon (PhD előny). Például: mérnöki, műszaki, természettudományi – fizika, kémia, biológia, informatika, matematika, csillagászat, nanotechnológia. Legalább 3 év szakmai tapasztalat a diploma megszerzése után és bár nem mindig kötelező, de még mindig előnyt jelent, ha valaki vadászpilóta vagy sugárhajtású gépen legalább 1000 órás tapasztalatot szerzett pilóta – parancsnok.
Magas szintű (CEFR C1 szint) angol nyelvtudás kötelező kritérium, emellett előny az orosz nyelvtudás is főleg, a Nemzetközi Űrállomás orosz moduljai miatt.
A büntetett előélet kizáró ok.
Fizikai és egészségügyi követelmények
Egy űrhajósoknak nem csupán kiváló egészséggel és erőnléttel kell rendelkeznie, hanem kivételesen ellenállónak és alkalmazkodóknak is kell lennie, hogy képes legyen megbirkózni a súlytalansággal, a korlátozott térrel, a stresszel és a hosszú távú izolációval.
Maximum 46 – os (29,5 cm) cipőméret, 150 – 190 cm közötti testmagasság, 50 – 95 kg közötti testsúly, normál testtömeg index, a korhatár pedig 26 – 46 év közötti.
Éleslátás korrekcióval akár vagy anélkül. Ez annyit tesz, hogy kontaktlencse viselhető, a szemkorrekciós műtéten átesett jelölt azonban külön vizsgálandó kategóriába esik (némelyik űrügynökségnél még kizáró ok a szemkorrekciós műtéten átesett jelölt) a NASA – nál például. Glaucoma, szürkehályog, zöldhályog, retina – leválás kockázat, súlyos száraz szem szindróma, gyulladásos szembetegségek, egyéb súlyos szembetegség természetesen kizáró ok. Követelmény a hibátlan színlátás és hallás.
Fogászat tekintetében ma már megengedett a stabilan, jól illeszkedőn tömött, pótolt, implantált fog. (Akár mindezekkel) a jelölteknek tökéletes szájhigiéniával és fogazattal kell rendelkezniük. Küldetések előtt legalább 18 – 20 hónappal, start előtt 30 nappal ellenőrzik az űrhajósok fogait. Van, hogy kötelező, ám legtöbbször csak javaslat a bölcsesség fogak eltávolíttatása, főleg ha potenciálisan problémát jelenthetnek. Az ínygyulladás, fogágybetegség kizáró ok. Az extrém G – erők és a nyomásváltozások következtében ugyanis a kezeletlen üregek, rosszul illeszkedő tömések, koronák, hidak fájdalmat okozhatnak, és akár ki is eshetnek, vagy törhetnek. A mikrogravitáció pedig hosszú távon hatással van a csontsűrűségre, ami a fogakat és az állkapcsot is érinti. Változhat a nyáltermelés és a szájüregi mikrobióta, ami növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A hangsúly itt a megelőzés, minden lehetséges probléma kiszűrése, kezelése.
Krónikus betegségek, mint például: cukorbetegség és prediabétesz, szívbetegség, autoimmun betegségek, asztma, krónikus ízületi vagy csontproblémák, visszatérő középfülgyulladás, egyéb egyensúlyszervi problémák, jelentős gerincferdülések, porckorongsérvek, egyéb gerincproblémák kizáró okok. A dohányzás szintúgy.
Alkohol fogyasztás tekintetében korlátozottan vagy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt az ideális jelölt.
Az egészséges tüdő, szív– és rugalmas érrendszer, gyógyszerek nélkül normál tartományba eső vérnyomás, hormonális egyensúly, erős immunrendszer elengedhetetlen.
Mentális követelmények
A mentális stabilitás talán az egyik legfontosabb, melynek rengeteg jellemzője van.
Ilyenek: a magas stressztűrő, problémamegoldó és alkalmazkodási képesség, egyben csapatmunkára való készség. Nyugodt temperamentum, érzelmi stabilitás, monoton feladatok és izoláció elviselése. Ebből adódik, hogy klausztrofóbiában szenvedők nem lehetnek űrhajósok.
Hosszú és mélyreható pszichológiai tesztek és interjúk várnak a jelöltekre, melyek alatt vizsgálják a személyiséget, a kognitív képességeket, lehetséges rizikó faktorokat, hiszen életek múlhatnak a jelöltek instabil mentális egészségén.
Ezek a követelmények egyébként a kiválasztást követően és a küldetés alatt, után, egészen az űrhajósok pályafutásának végéig folyamatosan monitorozás alatt vannak.
A kiválasztás és képzés menete röviden
A kiválasztási folyamat több lépcsős. Előzetes szűrést végeznek az önéletrajz és a motivációs levél alapján. Aztán jöhetnek az írásbeli és gyakorlati vizsgák: kognitív, technikai, motoros koordinációs és személyiségtesztek, egyéni és csoport feladatok. Részletes fizikai és pszichológiai felérések után következhet a bizottsági interjú, ahol a technikai és viselkedési kompetenciákra kíváncsiak.
A sikeresen kiválasztott űrhajósjelöltek ezt követően egy rendkívül intenzív és hosszú (akár 14 hónapos vagy hosszabb) kiképzésen vesznek rész. Az elméleti oktatás része: űrhajózási ismeretek, rendszerek, tudományok, az adott küldetés specifikus anyagai (ISS karbantartás, szerelés, kísérletek, stb). Gyakorlati képzés részei: szimulátoros tréningek, parabolarepülések (súlytalanság szimulálása), vizes kiképzések (pl.: vízen landolás, víz alatti szimuláció űrsétához), túlélési tréningek és az adott küldetéshez szükséges specifikus tréningek.
Emellett folyamatos a fizikai és a mentális felkészítés: erőnléti edzések, stresszkezelési gyakorlatok szimulációkkal.
Az űrhajós pálya egy rendkívül elhivatott, sokoldalú és kivételes képességekkel rendelkező egyént igényel. A II. Világháború után kezdődő űrkorszaktól napjainkig nincs 1 000 ember világszerte, aki megcsodálhatta halvány kis kékünket a Világűrből.
Űrturistaként a követelmények lényegesen alacsonyabbak, ezt ne keverjük össze a különböző missziók elvégzésére képzett asztronautákkal.
És, hogy mi a helyzet hazánk fiaival? A következő #tudományoskedd cikkből kiderül.
Be a Nerdy Bird!
