TIENKUNG
CSS – Chinese Space Station
A kínai űrtörténelemről ITT már olvashattál, ahogyan arról is, hogyan lett vége az amerikai – kínai együttműködéseknek az űrszektorban. A Wolf – módosítás eredményeképpen Kínát kizárták az ISS – ről is, ami az országot egy saját űrállomás létrehozására késztette, több lépcsőben megvalósítva azt.
Az űrállomást az 1993. júniusában létrejött CMSA – China Manned Space Agency, azaz a Kínai Emberes Űrügynökség építette/építi és üzemelteti.
Tienkung – 1 kísérleti űrállomás
2011. szeptember 29 – én útnak indult az ország első kísérleti űrlaboratóriuma, a Tienkung – 1 (Mennyei Palota – 1). Novemberben pedig sikeresen dokkolt hozzá a személyzet nélküli, Shenzou – 8 űrhajó.
Az űrhajón több biológiai – élettudományi kísérlet is helyett kapott. Nem csupán kínai, hanem német és egy közös kísérlet jelezvén többek közt:
Kína nyitott az együttműködésekre.
Az első legénységet 3 fővel, köztük az első kínai női tajkonautát 2012. június 18 – án fogadta automata dokkolással, a leválás már kézi irányítással történt június 24 – én. Biztonsági okokból a személyzet egyik tagja mindig a Shenzou fedélzetén maradt.
A második és egyben utolsó legénysége 2013. június 13 – án dokkolt a Shenzou – 10 – el.
Hosszabb távú tartózkodásra egyébként ez a modul alkalmatlan volt, egyenlőre azonban nem ez volt az elsődleges szempont. A küldetések legfőbb célja a kísérletek mellett a dokkolási technológiák tesztelése és a rövid távú űrrepülés tapasztalatainak gyűjtése, az űrállomás gyakorlati működésének kitapasztalása volt. Összesen 6 hajó dokkolt ehhez az állomáshoz.
2016 tavaszán a kínai űrközpont elvesztette az irányítást az űrállomás felett. Okokat nem hoztak nyilvánosságra, csupán találgatások vannak erre vonatkozón: műszaki vagy mechanikai hiba.
Ami bizonyos, a telemetriai adatokhoz a földi irányítás nem fért hozzá, nem tudták a hajtóműveket bekapcsolni, így megfelelő pályán sem tudták tartani. Teljesen megszűnt a kommunikáció. Az állomás süllyedni kezdett a pályakorrekció híján és 2018. április 2 – án, irányítatlanul lépett be a légkörbe. Kisebb darabjai elégtek a légkörben, a nagyobbak a Csendes – Óceánba zuhantak.
Tienkung – 2 kísérleti űrállomás
2016. szeptember 5 – én állították pályára az újabb modult, a Tienkung – 2 – t. Ez egy tovább fejlesztett tesztállomás volt, legfőbb szerepe az életfenntartó rendszerek és az űrben történő üzemanyag utántöltésnek a tesztelése volt.
Csupán két űrhajó dokkolt hozzá.
Egyetlen emberes küldetést fogadott 2016. október 19 – én. A Shenzou – 11 2 fős legénysége azonban 30 napot tartózkodott az űrállomáson, ami rekord volt az űrprogramban.
Tesztelték a rendszereket, gyakorolták a dokkolást, felkészítették az űrállomást a hosszabb jelenlétre (pl.: edzőgépek), kísérleteket végeztek (például selyemhernyókkal), feladataik közt az űrprogram népszerűsítése is szerepelt.
Tiencsou – 1, Kína első teherűrhajója is ebben a programban mutatkozott be. 6,5 tonnányi hasznos teher szállítására képes. A 2017. április 20 – án indult teherhajóval három sikeres üzemanyag áttöltési tesztet is elvégeztek.
2019. július 19 – én a Tienkung – 2 irányítottan tért vissza a Föld légkörébe. Kisebb részei elégtek a bolygó légkörében, nagyobb darabjai pedig a Csendes – Óceán „űrtemetőjében” landoltak, a NÉMÓ – PONT területén.
A Tienkung – CSS, Chinese Space Station
Akárcsak az ISS, a Tienkung Űrállomás is moduláris felépítésű, jelenleg három főmodulól áll.
2021. április 29 – én bocsájtották fel a Tienho – Mennyei Harmónia fő modult. Ez a lakó modul és itt található az irányító központ, az életfenntartó rendszerek, egy robotkar, amely az űrsétákban és a külső munkálatokban segít. 5 dokkoló portja van: ehhez a modulhoz csatlakozik a 2 másik modul és 3 dokkoló portja van fenntartva a személy- és teherszállító űrhajóknak.
Ez a modul 16,5 méter hosszú, 4,2 méteres átmérővel és nagyjából 22,5 tonna.
2022. július 24 – én állt pályára a Ventien – a Menny meghódítása laboratóriumi modul, ami egyébként tartalék irányító és életfenntartó rendszerrel rendelkezik vészhelyzet esetére, ugyanakkor tehermentesíti a főmodult. Rendelkezik zsilipkamrával, egy kisebb robotkarral és 3 hálókabinnal is. Mindemellett tudományos modul belső és külső térben végzendő kísérletekhez, számos tudományos eszközzel felszerelve.
20 tonna és közel 18 méter hosszú.
Harmadjára a Mengtien – Mennyei Álmok labormodult kapcsolódott az űrállomáshoz 2022. október 31 – én. Első sorban a tudományos kísérleteket szolgálja, ám speciálisabb felszereléssel rendelkezik, mint a Ventien. 13 belső tudományos kabinja van (atomóra kísérletek, hideg atomos kutatások, anyagtudomány, kozmikus sugárzás, napszél, stb). Különlegessége, hogy rendelkezik egy teher zsilippel, amit nagy méretű kísérleti eszközök és berendezések kihelyezésére terveztek. Ezeket az itt felszerelt robotkar mozgatja automatizált rendszerrel, így nincs szükség űrsétára ezek ki- és beviteléhez. A külső környezeti kísérletekhez számos rögzítési ponttal látták el kívülről a modult.
A modul 20 tonna és közel 18 méter hosszú.
Minden modulhoz napelemtáblák vannak csatlakoztatva.
2022. június 5 – e óta van folyamatos emberi jelenlét az űrállomáson 3 fővel, kivétel ez alól a legénység csere időszaka, amikor 6 fő tartózkodik az állomáson. A küldetések 6 hónaposak szoktak lenni egy – egy legénységnek.
Célok, tervek
Ugyanazok, mint az ISS esetében.
„A mikrogravitációs környezet a lehető legjobb olyan jelenségek tanulmányozására, amiket a gravitáció torzít, ami által a kutatási eredmények nem pontosak, valósak. A fizika, biológia, kémia alapvető törvényeit vizsgálhatják kizárva a gravitációt, mint zavaró tényezőt. Tisztább, homogénebb anyagokat lehet például előállítani a súlytalanságban. Különböző anyagok jobban keverednek, amik által új ötvözeteket, kompozit anyagokat lehet fejleszteni. Gyógyszerkutatások, orvosi technológiák fejlesztése, űrtechnológiák tesztelése, robotika, növénytermesztés és rengeteg más egyéb területen végeznek kísérleteket odafent.”
Tudományos kísérletek a mikrogravitációban: űrbiológia, orvostudomány, folyadékfizika, anyagtudomány. A hosszú távú űrrepülés hatásainak vizsgálása az emberi szervezetre, ezzel kapcsolt biológiai és technológiai kutatások, fejlesztések. Technológiai fejlődés.
A jövőbeni mélyűri küldetések előkészítéséhez az állomás rengeteg adatot és tapasztalatot nyújt.
Nyitottak a nemzetközi együttműködésekre is, már néhány országgal megállapodást kötöttek űrkísérletek elvégzésére: Mexikó, Peru, Kenya, Oroszország, India, Japán, Szaud – Arábia, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Svájc.
Eredetileg 10 évre tervezték az üzemelését, ám a rendszerei, szerkezeti állapota lehető teszi a tovább működését, így élettartamát meghosszabbították 15 évre és további 3 modullal szeretnék bővíteni az állomást. Pályájára egy űrteleszkópot is, a Hszüntien (Xuntian) – t küldenének a tervek szerint 2026 – ban, ami karbantartás céljából dokkolhat az állomáshoz is.
Egyéb adatok, érdekességek
A Tienkung nagyjából az ISS magasságában kering, alacsony Föld körüli pályán (LEO), 340 – 450 km között, átlag 390 km magasan. Pályájuk sosem metszi egymást ugyanis a pályahajlásuk (Egyenlítő síkjához viszonyított dőlésszög) több, mint 10 – ban eltér, így a bolygónk más – más szélességi fokai felett haladnak el. A légköri súrlódás miatt folyamatosan a Föld felé süllyed, és a pálya gyorsításához időszakos emelésekre van szükség. A Tienkung pályadőlése 41,5°.
37 méter kiterjedésű és 66 tonna.
A két labormodulon található napelemtáblák nagyjából 27 méter hosszúak, és naponta 90 kW elektromos energiát képesek termelni.
Az Tienkung 3 és 6 fő közötti személyzetet szállít, az átadási időszakokban az emberek és az utasszállító járművek számától függően.
Jelen állás szerint, az ISS 2030 – ban befejezi működését, 2031 – ben pedig deorbitálják, így a Tienkung marad az egyetlen kormányzati űrállomás bolygónk körül.
Be a Nerdy Bird!
A NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS
ŰRÁLLOMÁSOK
