KOFFEIN

A név eredete

Ehhez először is egy kis kávélegenda.

A kávébab élénkítő hatását a legenda szerint egy etióp kecskepásztor, Kaldi fedezte fel. Azt vette észre, hogy a kecskéi sorozatosan, szokatlanul felélénkültek, miután egy adott cserjéről cseresznyéhez hasonló termést falatoztak. Az ördög művét vélte látni a cserje terméseiben, ezért szerzetesekhez vitte. A szerzetesek megkóstolták a termést, ám a gyümölcs húsa nem ízlett nekik, így tűzre vetették. A tűzből azonban finom illat kezdett terjengeni, amiről úgy gondolták, teljesen kizárt, hogy ördögtől való lenne. A gyümölcs „magja” maga a kávébab, amely a tűzön megpörkölődött. Italt készítettek belőle, és előszeretettel használták éjszakai imádságuk során.

Mindez, a feljegyzések szerint Abesszínia, Kaffa nevű tartományában történt, amit a kávé őshazájának tartanak. Innen a koffein elnevezésének eredete.

Koffein és társai

A fenti legenda ellenére azonban a kávéban fellelhető élénkítő vegyület „megtalálása” csupán 1820 – ban történt meg. Friedlieb Ferdinand Runge (Hamburg, 1794. február 8 – Orianenburg, 1867. március 25) német vegyész azonosította a koffeint, a Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt, 1749. augusztus 28 –Weimar, 1832. március 22) német író, költő, grafikus, jogász és politikustól kapott csomag kávébabjaiból. Goethe ötlete volt a kávé vegyi elemzése.

A koffein keserű ízű, fehér színű, kristályos vegyület. A kávé, a tea és a kóladió úgynevezett alkaloid – ja például. Az alkaloidok nagy százalékban növényekben (olyan 70 félében nagyjából) termelődnek, nitrogén alapú szénvegyületek, másodlagos anyagcsere termékek. Adagolástól függően vagy gyógyszerként hatnak, vagy méregként. Alkaloid például a kokain, a morfin, a kinin, és a jelenleg számunkra érdekes koffein, teobromin, teofilin, amik a metilxantinok csoportjába tartoznak.

Régen úgy gondolták, a tea nem tartalmaz koffeint, hanem egy tein nevű anyag okozza élénkítő hatását. 1827 – ben különítették el a koffeint először a teában, amit tein – nek neveztek. Ám csak 1838 – ban ismerték el, hogy a tein molekuláris szinten egyenlő a koffeinnel, így az valójában a koffein.
Vegytanilag csupán máshol kapcsolódik egy bizonyos csoport, vagy máshol helyezkedik el a molekulában. Ez az apró eltérés viszont biológiailag módosít a koffein hatásában.

Kávé

A sokféle kávécserjében a koffein termelődik, nem tartalmaz teofilint és teobromint. Elsősorban a központi idegrendszerre hat, emellett még a szívre, légzőszervekre. Késlelteti a fáradtság érzését. Pár perc alatt felszívódik a szervezetünkben, ezért érezzük hirtelen, szinte azonnali hatását.

A kávénál koffeintartalom több dologtól is függ: a kávé fajtájától, keverékek arányától (amennyien keverékről beszélünk), elkészítési módszerétől.

A kávéban található koffein általában 4 órán keresztül fejti ki a hatását, ám 6 – 8 óra, míg kiürül egy átlagos szervezetből.

Tea

A tea fő alkaloidja a teofilin. Jelen van benne azonban nagy mennyiségben a koffein és minimális mennyiségben a teobromin is. A teofilin leginkább a keringési rendszerre, légzésre hat. Értágító és lazítja simaizmokat. Emellett közvetlenül hat a vese és húgyutukra, légzőhólyagokra, és emésztőszervekre. A teába megtalálható tannin (csersav) miatt sokkal lassabban dolgozza fel a szervezetünk a koffeint. Elosztva úgymond, nem azonnal ható „bumm”.

A teában található koffein leginkább a tea fajtájától függ.

A teában található koffein általában 6 – 8 óra alatt fejti ki hatását.

Kakaóbab

A kakaóbab fő alkaloidja a teobromin. Itt viszont a koffein van a legkisebb mennyiségben jelen, aztán a teofilin. A teobromin egyébként hatásában ugyanúgy viselkedik, mint a teofilin, csak alacsonyabb a koncentrációja.

A koffein általánosan

A metilxantin enzimek például vízhajtó hatással rendelkeznek: csökkentik a nátrium felvételt, ami a folyadékháztartást szabályozza többek közt. Eközben stimulálják a vesekéreg érgomolyag állományát, azaz a vesetestet felépítő hajszálérgomolyagot. Bizonyos hírvivő hormonok molekuláit szabályozzák a szervezetben.

Növeli a gyomorsav tartalmat, ezért ajánlatos étkezés után fogyasztani.

Fokozza az agy vérellátását, aminek következtében több oxigénhez jut az agyunk. Ez javítja koncentrációt, megfigyelőképességet, csökkenti az álmosság érzetet. Fokozza az izmok vérellátását, ami miatt nagyobb teljesítményre lehetünk képesek. Bizonyos szint felett a versenysportokban doppingnak számít.

Fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik a keringés szabályozása végett, így nem meglepő, hogy sok fájdalomcsillapító gyógyszer tartalmaz koffeint.

Függünk vagy sem?

Kémiailag semmi sem bizonyítja, hogy a koffein túlzott fogyasztása bármilyen függőséget okozna, közelében sem jár az addiktív vegyületeknek. Ami viszont bizonyított, hogy a szervezetünk által addig megszokott koffeinfogyasztás hirtelen megvonásától felléphetnek különböző tünetek: fejfájás, fáradtság, hányinger.

Egy felnőtt napi koffein adagja a saját szervezeti adottságaitól is függ. Általánosságban 300 mg a javaslat. Egy espresso átlagosan 40 – 80 mg között mozog, egy cappuccino 70 – 80 mg, a helyesen (nem vízzel felöntve, vagy hosszú vízzel) elkészített hosszú kávé 115 – 120 mg.

Igen az igazi hosszú kávé a legerősebb koffeinben. Nem, nem az amerikai több liternyi féle. =)

Be a Nerdy Bird!