UV
Az elektromágneses sugárzás, más néven a fény. Ennek egyik tartománya az UV, ami 100 – 400 nanométer közötti hullámhosszúságú. Több – féle néven is emlegetjük: ultraibolya, ultraviola, ibolyán túli sugárzás. A SZTRATOSZFÉRÁBAN található ózonréteg szűri és a Nap – ból érkezik hozzánk főként, de villámláskor is keletkezhet, és mesterségesen is előállíthatjuk. 3 fajtáját különböztetjük meg:
UV-A (315 – 400 nm): a hozzánk érkező sugárzás legnagyobb része ebből a tartományból érkezik. Az ózon ennek a sugárzásnak a 95 % – át engedi át. Folyamatosan jelen van, átjut az (általános) ablakokon, felhőkön, stb. Ez felelős a bőr öregedéséért, a kollagénrostok roncsolása miatt. A bőrrák kialakulásához már ez a sugárzás is hozzájárulhat.
UV-B (280 – 315 nm): a D – vitamin előállításában segít szervezetünknek, hosszabb távon barnulunk tőle, ami valójában egy védekező mechanizmus. Szervezetünk melanin termeléssel próbál óvni bennünket a káros sugaraktól. Változó az erőssége, leginkább a déli órákban erős, és szűrve jut át a felhőkön. Ez a sugárzás magát a DNS – t képes roncsolni, nagyobb eséllyel növeli a bőrrák kockázatát. Éget, csupán rövid távon barnít. Károsíthatja a szemet. Akár kötőhártyagyulladás is kialakulhat és az úgynevezett ultraibolya keratitis. Utóbbi a szaruhártya sérülése, amit magas hegyekben jellemző erős UV – sugárzás okoz. Intenzív, folyamatos fény korai szürke hályog kialakulásához vezethet, a szemlencse fátyolosságát okozhatja, látásromlást. UV védelemmel ellátott szemüveglencsével védekezhetünk ez ellen (ha átlátszó, színtelen, úgy minden évszakban kényelmesen).
UV-C (10 – 280 nm): ezzel az erősségű sugárral már csak a pilóták, űrhajósok “találkozhatnak”. Földünk légköre 100 % – ban kiszűri. Sterilizáló, erősen rákkeltő hatású. A fertőtlenítés egyik vegyszermentes, környezetbarát módszere például az UVC lámpa, amit egyre szélesebb körben alkalmaznak szakemberek.
Az UV sugárzás akkor a legerősebb, amikor a Nap magasan jár égboltunkon, 11 – 15 óra között.
Fényvédőt csak nyáron?
A fényvédő krémeken található SPF egy rövidítés: Sun Protection Factor, azaz fényvédő faktor. A szám mögötte egy szorzó, mégpedig a hatékonysági időé. Egy nagyon világos bőrű ember 3 perc alatt leéghet. Ezt a 3 percet alapul véve mondjuk egy 30 – as faktorú fényvédő 3 x 30 – percig védhet a leégés ellen.
Télen? Ha nincs este, akkor is ér az UV. A hó meg képes visszaverni az UV 80 % – át is akár. A víztükör meg akár a 20 % – át. A homok 25, a beton 12 % – ot. Egy mezei borús napon talajszinten még akár a 70 % – ot is visszakaphatjuk.
Ebből adódik, hogy a gyerekek különösen kiszolgáltatottak az UV – val szemben. 20 éves korunkig ugyanannyi UV – sugárzás ér bennünket, mit 20 – és 60 éves korunk között.
Így bőrünk, szervezetünk védelme minden évszakos, és nem csupán kicsi gyerek/felnőtt korban feladat.
A géllak és az UV
Nincs olyan tartománya a felsoroltak alapján az UV – nak, ami ne árthatna nekünk védelem nélkül. A gél lakkok, műkörmök megkötése, szárítása azonban UV fénnyel történik több lépcsőben, körönként maximum 10 perces sugárzással 340 – 395 nm hullámhosszon, tehát UV-A. Tudományos oldalról vizsgálták ennek hatását a sejtekre. 0 – 20 perces időintervallum közötti besugárzást kaptak az adott sejtek ugyanazon a tartományon, ahol ezek a körömszárítók működnek.
„Valamennyi kísérletben egyetlen 20 perces besugárzás 20 – 30 százalékos sejthalált, míg három egymást követő 20 perces expozíció 65 és 70 százalék közötti sejthalált okozott.”
A további kísérletekhez emberre lenne szükség a pontosabb képhez, mert valószínűsíthető, hogy a sejthalál kisebb arányú lenne, de hogy milyen mértékben, azt nem tudni. Viszonylag fiatal ez a típusú szépségdivat, így nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre hatásairól. Ami továbbra is biztos: árthat az egészségünknek, főleg ilyen koncentrált és rendszeresen ismételt formában.
És a szolárium?
Az általános szoláriumcsövek UV-A és UV-B tartományban egyaránt sugároznak. Sokkal koncentráltabban, mint odakint a Nap teszi azt. Ma már EU rendelet maximalizálja a sugárzás mértékét. A szolárium készülékek UV – kibocsátási teljesítménye maximum 0.3 W/m2 lehet. Ez az UV indexre levetítve 12 – es értéknek felel meg. Less csak vissza az indexre.
Extrém dózis.
„A WHO – World Health Organzation tanácsa szerint csak nagyon ritka és speciális esetekben kell megfontolni az orvosi felügyelet melletti szolárium használatát. Az orvosi UV-készülékek sikeresen kezelnek bizonyos bőrbetegségeket, például dermatitist és pikkelysömört. Ezeket a kezeléseket csak szakképzett orvosi felügyelet mellett, jóváhagyott orvosi klinikán szabad végezni, és nem szabad felügyelet nélkül sem kereskedelmi szoláriumban, sem otthon, házi szoláriumban.”
A mesterséges fénnyel történő barnulás ma már közegészségügyi probléma.
Amennyiben mégis ezek mellett döntünk, folyamatosan ellenőriztessük bőrünk, egészségi állapotunk megfelelő szakemberrel!
KOLLAGÉN
A kollagén szó görög eredetű „kólla” szóból származik, jelentése: ragasztó. Összeköti, egyben tartja, rugalmassá teszi a különféle szöveteket: erek, izmok, inak, ízületek, porcok, csontok és a belső szerveink (gyomor, máj, szív, tüdő). A legmagasabb arányban előforduló rostos fehérje szervezetünkben: teljes testünk fehérjetömegének 30 % – a kollagén. Bőrünk rostos rétegén kívül a csontsejtek a csontszövetben és az úgynevezett kondorblasztok (porcképző sejt) a porcszövetekben is termelnek kollagént. Szervezetünk különböző területein mellett a regenerálódásban játszik jelentős szerepet. Különböző típusai vannak és aminosavakból épülnek.
Bőr
Bőrünk 3 rétegből áll, kívülről befelé haladva: hám (pigment- és hámsejtek, stb), irha (kötőszövet, rostok, köröm, mirigyek, szőrszál, stb), bőralja (zsírszövetek, izomrostok, stb). Közel 2 m2, testünk legnagyobb kiterjedésű szerve.
Amikor a bőrünket olyan sérülés éri, ami az irhát is felsérti, a seb, heg, maradandó lesz rajtunk. Ez az a réteg, ahol többek közt a kollagén is termelődik, dolgozik bőrünkben. Ebbe a rétegbe kell eljuttatni a többlet kollagént, ami például egy kenőccsel nem működik.
A bőrre felvitt kollagén képtelen bejutni a szervezetbe.
A kollagén molekulák túl nagyok ahhoz, hogy képesek legyenek átjutni a bőr felső rétegén, a hám – on, hogy ilyen módon a szervezetbe kerülhessenek. A kollagén tartalmú krémek tehát bőrre kenve semmilyen hatással nincsenek a szervezet kollagén termelésére, vagy a benne található kollagén mennyiségének növelésére. Így nem tűntet el egy ráncot sem például.
A szem
Szemünk felépítésében, megfelelő működésében szintén elengedhetetlen szerepe van a kollagénnek.
A szaruhártya kollagén rostjai biztosítják annak megfelelő alakját és szerkezetét, segítik fenntartani átlátszóságát és erősségét. Mindez nélkülözhetetlen a megfelelő fénytöréshez, látáshoz. A szem fehér részében, az ínhártyában (sclera) található kollagénrostok meg a szemgolyónk mechanikai stabilitásáért és védelméért felelősek. Az üvegtest egyfajta gélszerű anyag, ami kitölti a szemgolyót. A gél szerkezetét a kollagén segít fenntartani. A retina egészségének fenntartásában és a tápanyagok szállításában az érhártya és a retina között elhelyezkedő, úgynevezett Bruch – membrán (alapállomány) részben kollagénből áll.
HIÁNYA
Még, ha vigyázunk is, mindenre figyelünk, makkegészségesek vagyunk, szervezetünk kollagén termelése 25 éves kor felett akkor is csökkenni kezd és 60 éves korunkra szinte teljesen leáll. A kollagén termelésének csökkenését emellett még okozhatja: a C – vitamin hiány, hosszan tartó és erős UV – sugárzás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kevés mozgás, stressz, kevés alvás, túlzott édességfogyasztás, és akár a genetika is.
A kollagénhiány okozhat: ízületi fájdalmat, izomvesztést, ín- és szalagproblémát. Például a folyamatos terhelés és a kollagén csökkenésével a porcok elvékonyodnak, töredeznek, ebből következik a porckopás, aminek következtében ízületi gyulladás is létrejöhet. A szív leggyakoribb fehérjéje, hiánya a szív elégtelen működéséhez vezethet, például magas vérnyomáshoz. Továbbá okozhat emésztőrendszeri gondot (gyulladásos bélbetegség), hajhullást, töredezett körmöket. A bőr veszít feszességéből, rugalmasságából és ráncosodni kezd, megjelenhet a narancsbőr.
PÓTLÁSA
Fehérjedús ételek által nyerhetünk kollagént, ám közel sem elegendő mennyiséget, és felszívódása ezekből az ételekből nem elég hatékony, így étrendkiegészítőként, koncentrált formában szükséges bevinni a szervezetbe (por, tabletta, folyadék), ami azonnal képes a véráramba jutni. A kollagén azonban nem íztelen, szagtalan, ezt nem árt tudni.
Az ajánlott adag sok mindentől függ: kor, nem, egészségi állapot, fizikai igénybevételünk, stb. Általánosan, életkor szerint a következő ajánlott naponta:
- 18 – 30 éves korunk között 5 gramm
- 31 – 50 éves korunk között 10 gramm
- 50 éves kor felett 15 gramm
A C – vitamin szedése ajánlott, serkenti a kollagéntermelést és a bevitel felszívódásának hatékonyságát. A rendszeres testmozgás és a változatos táplálkozás szintén segíti a kollagén szinten tartását.
Be a Nerdy Bird!
Amennyiben tetszett a cikk és van Instagram fiókod, kérlek nyomj egy szívet visszajelzésként az alábbi posztra. =)
