A NAP

galaxisunk közepe

A Nap sasolásakor mindig használj megfelelő szemüveget, szűrőt, hogy óvd szemeid és kütyüid lencséi világát!

A Nap egy csillag, amely körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt született, az Ősrobbanás után nagyjából 9,1 milliárd évvel. Gázból és porból álló felhőből ami külső behatásra (nagy tömegű csillag robbanása például) sűrűsödni kezdett. Ennek következtében egyre több anyagot vonzott magához, és egyre kisebb, forróbb lett. Így születik az úgynevezett protocsillag. A protocsillagok önmaguba zuhannak egy idő után és tovább sűrűsödnek. Ha a magjuk eléri a 10 millió fokot, maghasadás történik. Egy Naphoz hasonló csillag kialakulásának ideje ezután több 10 millió év.

A Nap körülbelül 150 millió kilométerre van a Földtől. Gravitációjával tartja össze a Naprendszerünket: minden körülötte kering. A belőle áradó energia elsősorban látható fény, ultraibolya és infravörös sugárzásként távozik. Kisebb mennyiségben rádióhullámokat, röntgen- és gamma sugarakat is kibocsájt. Hozzánk mindennek csupán egy része érkezik, a FÖLD LÉGKÖRE nagy részét elnyeli óvva minket a lehető legtöbb káros sugárzástól. A Nap elemi részecskéket (főleg protonokat és elektronokat) is kisugároz, amelyet napszélnek nevezünk. A napszélnek köszönhetjük ELSŐ VÉDŐ BUBORÉKUNKAT a világűrben és a SARKI FÉNYEKET, amik nem csupán a mi bolygónk sajátosságai. =)

Forró, elektronikusan töltött gázból, avagy plazmából áll, nincs szilárd felülete. Egy forrón izzó hidrogén- és héliumgömb. Az olyan típusú csillagokban, mint a Napunk minden másodpercben körülbelül 600 millió tonna hidrogén és hélium fúziója zajlik, és 400 tonna anyagot alakít át energiává.
Ez a plazma amúgy különböző sebességgel forog, így az egyenlítőnél 25 nap alatt fordul teljesen körbe a Nap saját tengelye körül, a pólusoknál ez viszont 36 földi nap alatt történik meg. Emiatt alakulnak ki naptevékenységek: napkitörés, napfoltok, plazmakidobódás.

A napfoltok általában csoportosan alakulnak ki. Feketének láthatjuk a felszínén alacsonyabb hőmérsékletük miatt. Folyamatosan vándorolnak, 1 – 4 hét egy -egy csoport „élettartama”. A napkitörések befolyásolják a Sarki fény erősségét, zavart okozhatnak rádióhullámok zavartalan áramlásában.

Legmelegebb a magja, ahol több mint 15 millió Celsius – fok van. Felszíne/légköre a fotoszféra. Innen ered a Nap látható fényének 90 % – a. Itt „csupán” 5 000 Celsius – fok van. Efelett a vékony kromoszféra található, ami leginkább napfogyatkozáskor látható. A kromoszféra „tetején” több, mint 19 000 Celsius – fok van.

Napfogyatkozáskor a Hold kerül a Nap és a Föld közé, kitakarva a Napot.

Élete felénél járó Sárga Törpe. =) Mert, hogy színe sárga, és amúgy elég kicsinek számít az óriás csillagokhoz képest (amúgy közepes kategóriájú). Nem megyek bele a külön osztályozásokba most.

De!

Vörös Óriás lesz belőle, amikor kifogy a fűtőanyagából.

Ekkorra sokkalta nagyobb lesz, majd ledobja külső burkát, amiből a planetáris köd (teleszkópokban szürke foltnak, szöszmösznek érzékeljük őket; ilyen a: Súlyzó – köd és a Gyűrűs – köd) születik. A magja Föld méretű Fehér Törpévé alakul, aminek lehűléséhez évmilliárdok kellenek. Jelenleg a Nap átmérője 109x – ese a Földének…

Vizsgálata innen a Földről speciális napteleszkópokkal történik, míg a világűrben számos űrszonda próbálta és próbálja felfedni minden rejtélyét. Próbáltak napszelet gyűjteni, ami sikerült is, csak nem sikerült lefékezni az űrszondát, így az a földbe csapódva megsemmisült.

Érdekesség, hogy a héliumot először a Nap spektroszkópiai (anyagok színképi vizsgálata) vizsgálatakor azonosították. Az egyetlen olyan elem ez, aminek létét a világűrből érkezve azonosítottak. Ez amiatt történt, hogy itt a Föld légkörében borzasztóan kis mennyiségben fordul elő (mesterségesen előállítható). Amúgy a világűrben a második leggyakrabban előforduló elem.

Be a Nerdy Bird!

View this post on Instagram

A post shared by Bolygón Bolyongó (@bolygon_bolyongo)