avagy városi mosómedvék, amelyek a háziasítás jeleit mutatják
from The Starset Society:
http://thestarsetsociety.org/city-raccoons-showing-signs-of-domestication/
Az a találékony „szemétpanda”, amely a szemetedben túr, több lehet, mint egy kellemetlenség – az evolúció folyamatának élő példája lehet.
Egy új tanulmány szerint az emberek közelében élő mosómedvék a háziasítás legkorábbi szakaszaival összhangban lévő fizikai változásokat mutatnak, hasonlóan a kutyák és macskák őseihez.
A Frontiers in Zoology folyóiratban megjelent kutatás közel 20 000 mosómedve képet elemzett az Egyesült Államok kontinentális részéről.
A Little Rock-i Arkansasi Egyetem munkatársa, Raffaela Lesch vezetésével készült tudósok feltűnő különbséget találtak: a városi területeken élő mosómedvéknek rövidebb az orruk, mint vidéki rokonaiknak.
A rövidebb orrhossz egy klasszikus fizikai tulajdonság, amely az úgynevezett „háziasítási szindrómához” kapcsolódik. Ez egy olyan fizikai változások csoportja – beleértve a megváltozott szőrzet színét, a kisebb fogakat, a fülek és a farok változásait, valamint a koponya-arc alakjának eltolódását –, amelyek általában akkor jelennek meg, amikor az állatok szelídebbé, toleránsabbá és kevésbé agresszívvé válnak az emberekkel szemben.
Lesch elsődleges kérdése az volt, hogy vajon az emberi települések közelében élés önmagában is kiválthatja-e ezeket a változásokat egy háziasítatlan fajnál. Kutatása az igen felé mutat, és egy egyszerű tényezőt jelöl meg a fő mozgatórugóként: az emberi szemetet.
„Az állatok imádják a szemetünket. Könnyű táplálékforrás. Csak el kell viselniük a jelenlétünket, nem szabad agresszívnek lenniük, és akkor bármiből lakmározhatnak, amit kidobunk” – magyarázta Lesch.
Városi környezetben a nyugodtabb és az emberektől kevésbé félő mosómedvék jobban eljutnak a legkönnyebben elérhető táplálékforráshoz – a szemeteskukákhoz –, mint az agresszív mosómedvék.
A kutatók szerint a szelídségért járó jutalom az orr és az arc formájának fizikai változásait idézi elő az idegtaréj háziasítási szindróma hipotézise szerint.
Lesch megjegyezte: „Megfelelő és vicces lenne, ha a következő háziasított fajunk a mosómedve lenne. Úgy érzem, vicces lenne, ha a mosómedve háziasított változatát szemétpandának neveznénk.”
A tanulmány a hallgatók széles körű bevonása miatt is figyelemre méltó, a cikk 16 főiskolai és posztgraduális kutatója szerepel társszerzőként. A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy a fotóalapú méréseket validálja az egyetem mosómedve-koponya gyűjteményének 3D – s szkennelésével.
A projektet kiterjesztik más városi emlősök, például tatu és oposszum tanulmányozására is, hogy kiderüljön, hasonló evolúciós trendek működnek-e.
További információ a Phys.org oldalon.
Be a Nerdy Bird!
