NOBEL

Alfred Bernhard Nobel nem az első tudós, újító, feltaláló volt az egyébként svéd és orosz felmenőkkel bíró Nobel családban. Maga a család Nobel „része” a szkániai Östra Nöbbelöv faluból származik. Petrus Olai Nobelius (1655–1707) vette feleségül Wendela Rudbecket (1668–1710) a híres svéd tudós, Olof (vagy latinosítva Olaus) Rudbeck idősebb lányát. Idősebbik Olof Rudbeck (Västerås, 1630. szeptember 13 – Uppsala, 1702. december 12.) svéd tudós, író, professzor az anatómiában és a nyelvészetben jeleskedett. Ő volt az első, aki 1652 – ben felfedezte az emberi nyirokrendszert, és az akkori, Krisztina svéd királynőnek mutatta be tanulmányait (ám ezt csak később publikálta, így megelőzte egy dán tudós). Érdekelte a zene, a csillagászat és ő hozta létre az első botanikus kertet Svédországban, Uppsalában Rudbeck’s Garden néven, amit később átneveztek Carl Linnaeus – nak.

Alfred Nobel

Alfred Bernhard Nobel (Stockholm, 1833. október 21. – San Remo, 1896. december 10.) svéd vegyészmérnök, feltaláló, gyáriparos és a róla elnevezett díj megalapítója.

Alfred Nobel apja, Immanuel Nobel (Gävle, 1801. március 24 – Stockhlom 1872. szeptember 3.) építészmérnök, feltaláló (víz alatt továbbfejlesztett akna, forgóeszterga, központi fűtésrendszerek, stb) volt. Szentpéterváron alapított hadianyaggyárat, Alfred itt ismerkedett meg a robbanóanyagokkal, köztük a rendkívül robbanásveszélyes nitroglicerinnel, ami kis ütésre is robban. Később visszaköltöztek Svédországba (az oroszországi gyár idővel eladásra került).

Nobelt házi tanítók és professzorok tanították otthonában. Szerette a filozófát, az irodalmat, természettudományt, de leginkább a kémia érdekelte. Londonba és Amerikába ment tanulmány útra, később 1850 és 1852 között Párizsban dolgozott Théophile – Jules Pelouze (Valognes, 1807. február 26. – Párizs, 1867. május 31.) francia vegyész, gyógyszerésszel. 1863 – ban tért vissza Stockholmba, ahol megkezdte felépíteni az első nitroglicerin gyárat. Ugyanezen évben találta fel a gyújtózsinóros detonátort, avagy a gyutacsot.

Nobelnek három testvére volt, ám a legfiatalabb Emil Oskar Nobel (1843. október 29 -1864. szeptember 3) 21 évesen elhunyt egy gyári balesetben négy társával egyetemben 1864 – ben Heleneborg – ban, apjuk gyárában.

Nobel, ezután azon dolgozott, hogy biztonságosabbá tegye a robbanószereket. Egy véletlen folyamán felfedezte, hogy a nitroglicerin kovafölddel vegyülve ütésre nem érzékeny, így biztonságosan szállítható, de berobbantható. Így született meg 1867 – ben a dinamit., melyet elsősorban bányászatban használtak.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1884 – ben tagjává választotta és az Uppsalai Egyetem – en kezdett oktatni.

1888 – ban bátyja, Ludwig Nobel halálakor a napilapok tévesen Alfred haláláról írtak. A Le Figaro francia lapban megjelent nekrológ szalagcíme a „Meghalt a Halál Kereskedője” volt. Állítólag ekkor gondolkodott el először a Nobel Alapítványon függetlenül attól, hogy a dinamitot elenyésző mennyiségben használták hadászati célokra.

1889 – ben feltalálta a füst nélküli lőport. 1891 – ben San Remó – ban telepedett le, bár készült visszatérni Svédországba, azonban itt is hunyt el 1896. december 10 – én, szélütésben. Halálakor 335 szabadalommal rendelkezett.

Az 1963 – ban felfedezett 102. rendszámú kémiai elemet róla nevezték el nobélium – nak, mely egy mesterségesen előállított radioaktív elem.

Részlet Alfred Nobel végrendeletéből

„… Vagyonomról a következők szerint intézkedem: A hagyatékom gondnokai által biztos értékpapírokba elhelyezendő tőke egy alapot képezzen, melynek évi jövedelme azok közt osztassék szét, akik a megelőzőleg évben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hozták. Öt egyenlő részre osztasson, amelyből a legnagyobb rész azé, aki a fizika területén a legfontosabb felfedezést vagy tanulmányt tette, egy rész azé, aki a kémiában a legfontosabb felfedezést vagy tökéletesítést érte le, egy rész azé, aki a fiziológia vagy orvostudomány területén a legfontosabb felfedezést tette, egy rész azé, aki az irodalomban eszmei értelemben a legkiválóbb művet alkotta, egy rész azé, aki a legtöbbet tette vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és követeléséért.
A fizikai és kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia, a fiziológiában vagy orvostudományban a díjat a stockholmi Karolinska Intézet, az irodalmit a Svéd Akadémia, a béke ügyében pedig a norvég storting (parlament) által választott öttagú bizottság adja ki.
Kifejezetten akarom, hogy a díjak odaítélésében a nemzeti hovatartozás kérdése ne merüljön fel, a díjat mindenkor a legméltóbb nyerje el…”

Nobel – díj

1895. november 27 – én írta alá Nobel a végrendeletét, melyben vagyona egy részéről a fentiek szerint rendelkezett, létrehozva a Nobel Alapítványt. Nobel halála után csupán 5 évvel, 1901 – ben osztották ki az első Nobel – díjakat. Felajánlása nem aratott osztatlan sikert, kezdve azzal, hogy nemzetközi díjról rendelkezett, nem csupán a svéd, vagy a skandináv jelöltek szerepelhettek a kiválasztottak listáján.

A díjakat a következő intézmények ítélhetik oda:

Svéd Tudományos Akadémia a fizika, kémia, közgazdaság-tudomány,

a stockholmi Karolinska Institutet Nobel – csoportja az orvostudomány,

a Svéd Akadémia az irodalom,

és a norvég Storting öttagú Nobel-bizottsága a békedíjat ítéli oda.

Ez utóbbi az egyetlen, melyet intézményeknek és szervezeteknek is odaítélhetnek élő személyeken kívül. 1968 – ban a Sveriges Riksbank, vagyis Svédország központi bankja megalapította a Közgazdasági Nobel – emlékdíjat (a Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére).

A díjazottak kiválasztására 11 hónap áll rendelkezésre. A világ tudósai, kultúrális képviselői egy részét kérik fel a Nobel – bizottság tagjai a javaslatok megtételére. A díj odaítélésének előző évében, szeptemberben kezdődik a mustra. Kiküldik a jelölőlapokat, amelyeket a díj átadásának évének január hónapjáig kell visszaküldeni.

Van ám titoktartás is, amely nem engedi, hogy 50 éven belül kiderüljön a jelölők és a jelöltek teljes névsora.

A díjazással járó pénzösszeget Nobel vagyonának éves kamataiból fizetik ki, 5 egyenlő részre osztva azt. Ez ma 11 millió svéd adómentes korona díjanként. Egy azon díjra, több díjazott (maximum 3 fő) esetén ez az összeg oszlik el köztük egyenlő arányban (kivétel a 3 fő: 25 – 25 – 50 itt az arány).

A békedíj Oslóban, a mindenkori norvég király által kerül átadásra. Csupán feltételezések vannak arról, Nobel miért nyilatkozott úgy, hogy a békedíjat Norvégia ítélje oda.

Az összes többi díjat a svéd király adja át Stockholmban, Svédországban.

Minden díj Nobel halálának évfordulóján, december 10 – én kerül átadásra.

Egy arany emlékérmet, a pénzdíjat tanúsító okiratot és egy diplomát vesznek át ezen a napon a díjazottak.

A diploma borítójának színe eltérő. A fizikai díjazottak esetében kék, a kémiai és orvostudományi díjazottak esetében vörös, a közgazdaságtudományi díjazotté barna. Az irodalmi díjazottét pedig a készítője választja meg. Az oklevélkészítők a diploma előlapjára és az oklevéltartó díszdobozra a díjazott monogramját arany betűkkel írják rá.

A díjátadót egy bankett követ, melyet 1934 óta Stockholmban, a városházán tartanak, melynek termeit az olasz Riviéráról, San Remóból hozatott virágokkal díszítenek. Nobel ugyanis ott töltötte élete utolsó éveit.

1901 és 2023 között összesen 621 Nobel – díjat osztottak ki.

A Nobel-díjak átadó ünnepségén a Nobel család mind a mai napig képviselteti magát. 2007-ben a Lundi Archívum – ban őrzött Nobel család archívumát az UNESCO Világemlékezet – örökség részének nyilvánították.

Be a Nerdy Bird!