„Magyar vonatkozás is van ám, Almár Iván (1932. április 21 – ) csillagász, űrkutató, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös, tiszteletbeli elnöke, az MTA kutatója, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) tagja személyében.
Az IAA SETI Bizottságának társelnöke volt többek közt. Az ő és Jill Tarter (1944. január 16 – ) csillagász nevéhez fűződik a Rio – skála. Olyan, mint a Richter – skála, ami a földrengések erősségét hivatott bemutatni. Ez a skála viszont a földönkívüli élet bizonyítékairól szóló nyilvános bejelentés hatásait kategorizáló skála.”
A részlet a SETI cikkből származik.
Almár Iván egyébként több javaslatot is kezdeményezett és dolgozott ki annak érdekében, hogy a Földön kívüli élet és értelem kutatásával kapcsolatos bejelentések jelentőségét egy – egy egyszerű skálán a nagyközönség számára is érthető módon lehessen kifejezni.
Rio – skála
A Rio – skála a két csillagász (Almár Iván, Jill Tarter) The Discovery of ETI as a High – Consequence, Low Probability Event címet viselő tanulmányukban jelent meg 2000 – ben. A koncepciót először ugyanezen év októberében ismertették a Rio de Janeiro városában megrendezett, 51. Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson. A 2002 – ben hivatalosan is elfogadott skála neve innen ered.
Felépítéséhez alapul, a Torino – skálát vették, amelyről ITT olvashattál már. A Torino – skála 0 – tól 10 – ig terjedően sorolja be a bolygónkat potenciálisan veszélyeztető, úgynevezett földközeli objektumok – NEO (Near Earth Object) – k – becsapódásának kockázatát. Az eredeti skála 0 – tól 15 – ig terjedt, míg a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia (IAA) SETI Bizottsága által hivatalosan elfogadott verziók 0 – ától 10 – ig.
A Rio – skála kalkulátor ITT megtalálható. A földönkívüli élet létéről szóló nyilvános bejelentés következményének becsült szintjét több tényező adja, melyeket matematikailag számszerűsítenek. Mivel a skála által nyújtott elemzés nem statikus, a kalkulátor időről időre az IIA SETI Állandó Tanulmányi Csoport elemzései alapján változik, változhat.
A kalkulátorban ki kell választani a jelenséget, ami egy ismeretlen eredetű jelzéstől (fény, üzenet) kezdve, egy földönkívüli földspecifikus üzeneten, tárgyakon át a földönkívüli kihalt/élő civilizáció technológiai nyomaira bukkanása lehet. A felfedezés típusa szerint leginkább a vizsgálhatósága (gyakoriság, ellenőrizhetőség) a szempont. Lényeges adat az észlelt jelenség távolsága (galaxison/naprendszeren belül, kívül), és megjelölendő még a felfedezés becsült hitelessége.
Állítólag Jill Tarter karaktere és munkássága ihlette Dr. Eleanor Arroway csillagász karakterét, Carl Sagan – Kapcsolat című könyvének (amiből később filmet is forgattak) főszereplőjét.
San Marino – skála
Ez a 10 – es skála nem azt méri, mit találtunk odakint hanem, hogy mekkora kockázattal bírnak a Földről indított üzenetek az emberiség számára. Míg a SETI csupán keres, hallgatózik, passzív kutatás, nem sugároz, addig van az úgynevezett METI – Messaging to Extra – Terrestrial Intelligence, azaz üzenetek küldése idegeneknek a bolygón túlra. Ilyen például a célzottan (M13 gömbhalmaz) irányított, intenzív, hatalmas energiával 1974 – ben sugárzott (torzításmentesen fogható az M13 – hoz érve) Arecibói üzenet, mely 25 000 évet utazik a megadott régióig. Ez egy 5 – 6 – os kategóriának felel meg: szándékos, maximális energiájú, intelligens struktúrájú adás, egy sűrű objektumokkal teli kozmikus tér felé. A Voyagerek például nem érik el az 1 – es szintet sem.
Almár Iván és H. Paul Shuch (USA, 1946. május 23 – ) mérnök, tudós, rádióamatőr 2005 – ben javasolta a San Marino – skálát annak értékelésére, hogy egy – egy a csillagok felé irányuló üzenetküldésnek mekkora lehet a jelentősége.
A San Marino – skála kalkulátora ITT érhető el.
London – skála
Ez a skála asztrobiológia vonatkozásában kategorizálja, kezdetlegesen a Földön kívüli élet, életformák felfedezésével kapcsolatos bejelentések hatásait. 2010 – ben a londoni Royal Society konferenciáján meghívott előadóként javasolta Almár Iván és Margaret Race biológus, kutató a London – skála bevezetését.
A bolygón túli élet lehet egy akár egy marsi kőzetben talált, fosszíliának tűnő alakzat, vagy exobolygó légkörében mért gázok, vagy éppen a Szaturnusz Encaladus holdjának gejzírjeiből előtörő szerves molekulák. Ezek még a mai napig szenzációhajhász, félrevezető címek alatt jelennek meg. Arra hivatott ez a skála, hogy támpont legyen a kutatóknak és a sajtónak egyaránt.
Két fő tényezőt vesz figyelembe: a hitelességet és a tudományos jelentőséget. Ha a hitelesség szinte nulla, akkor a végső eredmény is az lesz. A hitelesség adja meg, hogy mennyire megbízhatóak a műszerek, a mérések és, hogy a jelenséget valóba biológiai tényező okozta – e, nem valamilyen élettelen kémiai vagy geológiai folyamat. A tudományos jelentőséget az adja meg, hogy milyen típusú a felfedezés. Pl.: itt a Földön találtunk egy meteoritot, ami itt is beszennyeződhetett, vagy például a Mars felszíne alatt élő mikrobákat.
A marsi és aszteroida kutatások, ezek eredményei és technológiánk fejlődése végett a NASA egyébként kidolgozott egy modernebb alternatívát a London – skála mintájára: ez a CoLD – skála.
Be a Nerdy Bird!
