ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS

A fény, a színek, avagy űrteleszkóp előkészítő =)

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás, más néven a fény. Különböző tartományokra, spektrumra (színkép) osztható: sugárzási energia, hullámhossz vagy frekvencia szerint. Így azonosítható például, hogy milyen anyagok vannak/voltak jelen a világűr egy adott szegmensében.
A sugárzás fajtái: rádióhullámok, mikrohullámú sugárzás, infravörös (hő-) sugárzás, látható fény, ultraibolya sugárzás, röntgensugarak és gamma-sugarak.

A látható fény

A látható fény, spektrum az, amit az emberi szem érzékelni képes. Egy vegyület akkor színes, ha a molekuláinak elektronjait az általunk látható fény energiája gerjeszteni tudja. Alapjában minden fehér és fekete. Fekete akkor, ha az anyag az őt érő fényt a teljes hullámhossz tartományban elnyeli. Fehér akkor, ha visszaveri. A fekete mindig fekete marad, a fehér viszont olyan színű, amilyennel megvilágítjuk.

Infravörös sugárzás

Mi ezt már nem vagyunk képesek szemel érzékelni, csupán hőhatásként. A világűrből érkező infrasugarak nagy részét légkörünk megszűri. A latin infra szó jelentése: alatt. Mivel a látható fény vörös alatti tartománya alatt kezdődik ez a fajta „sugárzási sáv”.
Az infrát érzékeli például az éjjellátó. Az infrahullámokat hasznosítjuk a telekommunikációban, rakétákhoz, stb.

Rádióhullám, mikrohullám

Az ebben a tartományban található frekvenciákat használjuk például távközlésre: mobil, televízió, rádió, radar. A mikrohullámot gyógyászatban, főleg mozgásszervi területen a szövetek melegítése végett. A mikrohullámú sütőben bizonyos molekulákat az elektromágneses mező mozgásra kényszerít. Vannak viszont álló molekulák. Miattuk van a forgótányér a mikrókban. =)

Ultraibolya sugárzás

Több – féle néven is emlegetjük: ultraibolya, ultraviola, ibolyán túli sugárzás. A Napból érkezik hozzánk főként, de villámláskor is keletkezhet, és mesterségesen is előállíthatjuk. 3 fajtáját különböztetjük meg:

UV-A: a hozzánk érkező sugárzás legnagyobb része ebből a tartományból érkezik. Folyamatosan jelen van, átjut az (általános)ablakokon, felhőkön, stb. Ez felelős a bőr öregedéséért, a bőrrák kialakulásáért (ez a sugárzás magát a DNS – t képes roncsolni). Éget, csupán rövid távon barnít.

UV-B: a D – vitamin előállításában segít szervezetünknek, hosszabb távon barnulunk tőle. Változó az erőssége, leginkább a déli órákban erős, és szűrve jut át a felhőkön. Ez a sugárzás károsíthatja a szemet is, nem csupán a bőrt.

UV-C: ezzel az erősségű sugárral már csak a pilóták, űrhajósok „találkozhatnak”. Földünk légköre kiszűri. Sterilizáló, erősen rákkeltő hatású. A fertőtlenítés egyik vegyszermentes, környezetbarát módszere például az UVC lámpa, amit egyre szélesebb körben alkalmaznak szakemberek.

Egyes élőlények ebben a tartományban látnak, mint a méhek például.

Röntgensugárzás

A Föld légköre elnyeli. Bizonyos elektronfolyamatok hozzák létre. Orvosi diagnosztikában „hasznosítható” leginkább, néhány atomot is ezzel tudunk azonosítani. Az élelmiszeriparban is használatos: tartósítás, minőségellenőrzés, csírátlanítás. És a kristálytanban is nagy segítség.

Gamma sugárzás

Ezt sem engedi át bolygónk légköre. Gamma sugárzás atommag átalakuláskor jön létre. Élelmiszer konzerválásra hasznosítjuk, daganatos kezelésekhez, anyagok vizsgálatához. Ugyanakkor égési sebeket, genetikai mutációt, rákot okozhat.

Amiért született ez a gyorstalpaló:

A legegyszerűbb a Sarki Fény felől megközelíteni a dolgot.

Minden ízében csodálatos jelenség, ami nem csak a mi bolygónk sajátja (van Sarki fénye például a Jupiternek is). Néha még hangja is van. Leginkább ősztől tavaszig láthatjuk legnagyobb pompájában.
Sok összetevős a dolog, de naaagy vonalakban a napszél fújta Napból származó töltött részecskék ütközése a Föld gázrészecskéivel a pólusoknál, ahol gyengébb a mágneses mező (ami miatt képes behatolni a napszél). A színeit például az éppen őt alkotó részecskék típusa határozza meg, a formáit meg az aktuális összetevők.
A déli fény neve: Aurora Australis. Kevésbé ismert, mivel ott nincsenek lakott területek.

Tehát, ha az Aurora Borealis például kékeszölden világít, akkor nitrogén is jelen van, bár leginkább az oxigénnek köszönhetően „kap” színt. Mert alapjában a nitrogén az ultraibolya tartományban látható, de nem megyek bele abba, hogy akkor hogyan és miért. A lényeg:

Minden általunk ismert elemnek van saját spektruma.

A tárgyak által kibocsájtott fény vizsgálatának elnevezése pedig: spektroszkópia.

Többek közt a fenti és a „Hogyan tegyük láthatóvá az emberi szem számára is láthatatlant?” ismeretek fényében tudjuk megállapítani űrteleszkópokkal mit tartalmaz, vagy valaha mit tartalmazhatott a Világűr, a különböző csillagok, a Mindenség. =)

Ajánlott olvasmány

Be a Nerdy Bird!