a 3200 Phaethon kisbolygó darabjai
Az üstökös egy olyan égitest, amit jég és por alkot. A Naphoz közeledve annak hője/sugárzása kezdi el olvasztani magját, aminek hatására gázok szabadulnak fel. Ez és a leszakadó porszemcsék alkotják az üstökös csóváját, fényét. A bennük lévő ilyen módon felszabadult anyagok meg a csóva színét. A testet elhagyó darabok a meteorok (amíg nem érik el a Föld légkörét, tehát az űrben vannak, addig meteoridák – nak hívjuk őket). Nevüket a radiánsuk – hoz eső csillagképről kapják, nem a szülőtestükről. Vagyis a látszólagos kiindulási pontjuk amelyik csillagkép felől látható, annak a nevét kapják meg. Általában.
A Geminidák meteorraj a Föld közeli pályán keringő 3200 Phaethon kisbolygó darabkái, amik a névadója, a Gemini csillagkép, Castor nevű csillaga felől érkeznek minden év decemberében. Egy 1862 – es feljegyzés említi először magát a meteorrajt. Azért ilyen „kései” az észlelése, mert addig nem keresztezte ez a kisbolygó Földünk pályáját. A kisbolygót csak 1983 – ban azonosították, csillagászati műholddal. Az egyetlen kisbolygó jelenlegi ismereteink szerint, ami meteoridák szülőteste.
A Geminidák maximuma általában december 2. hete után teljesedik ki. Szabad szemmel észlelhető, leginkább a hajnali órákban. Optimális minél kevésbé fényszennyezett helyről kémlelni az égboltot. És minél többet kívánni, ha megpillantjuk őket. =)
Tiszta eget, Mindannyiónknak!
Be a Nerdy Bird!
