mármint, a bolygónké =)
A Hold 4,5 milliárd évvel ezelőtt kezdett alakot ölteni. Mégpedig a Földünk és egy Mars méretű, Theia nevű ősbolygó összeütközésének darabjaiból tömörült össze. Ezt a Holdról hozott kőzetminták elemzései bizonyítják. Addig ez és még néhány másik, csupán elmélet volt az első Holdra szállásig.
Ennek a Theia nevű ősbolygónak köszönhetjük, hogy a Föld megdőlt, nem egyenes tengelyen forog. Ennek köszönhetően alakultak ki az évszakok és vált alkalmassá bolygónk éghajlata az Életre. Kezdetben nagyon közel volt Földünkhöz a Hold: csupán 25 ezer kilométerre. Ez viszont kellett ahhoz, hogy a Földet stabilizálja ezen a megdőlt forgási tengelyen, akkori szélsőséges árapály jelenségek ide vagy oda.
Ha mindez nem történik meg, a Föld nevű bolygó alkalmatlan lenne az Életre.
Azért látjuk mindig ugyanazt az oldalát a Holdnak, mert annyi időt fordul a saját tengelye körül, mint amennyi időbe telik neki megkerülnie a bolygónkat. Ez az idő: kb. 28 nap. Tehát, egy holdi nap, 28 földi nappal egyenlő.
Azt az oldalát, amelyet sosem látunk, a Hold Sötét Oldalának hívjuk. Tévesen. =) Mivel a Hold forog saját tengelye körül is, a Nap minden oldalról éri, így nincs sötét oldala, legfeljebb túloldala.
Árapálynak – régies nevén tengerjárásnak – hívjuk azt, amikor a tenger vízszintje ingadozik a közeli égitestek (Hold és a Nap is) gravitációs hatása miatt. A Hold közelségére a vízszint megemelkedik. Nagyon nagy vonalakban. A dagály lassítja a Föld forgását, a Holdét viszont gyorsítja, aminek következtében a Hold folyamatosan távolodik tőlünk. Észrevétlenül (évmilliárdok kellettek ahhoz, több százezer kilométerre kerüljön tőlünk kialakulása óta), de szép lassan, hosszabbodik ezáltal egy földi nap.
Holdunk több, mint 400 ezer kilométerre van tőlünk (amikor a legmesszebb van, hiszen ellipszis pályán mozog) és majdnem 3500 kilométer az átmérője. Nincs saját fénye, a Nap fényét veri vissza. A Nap és a Föld tömegvonzása tartja pályáján. Régen volt rajta vulkanikus aktivitás, és némi földmozgás, de ma már nincs. Felszínét leginkább a napszél és a belé csapódó égitestek alakították és alakítják. Szinte nincs légköre, aminek köszönhetően űrviszonyok uralkodnak, nincs légmozgás. Így könnyű volt „felosztani”, területekre bontani, és szinte minden árkát – hegyét elnevezték.
Az árok és tenger elnevezések onnan keletkeztek, hogy régen azt hitték a csillagászok ezekre a sötétebb foltokra, hogy tengerek, vizek. Valójában megszilárdult láva. Az Apollo 11 a Nyugalom – tenger – én landolt. =)
Holdfogyatkozáskor a Föld kerül a Hold és a Nap közé, árnyékot vetve Holdunkra. Napfogyatkozáskor a Hold kerül a Nap és a Föld közé, kitakarva a Napot.
A Hold áldozatául esett az emberi versengésnek. Először szondákkal, majd az embert juttatni a Holdra küldetésekkel. Űrverseny, politika. Amerika vitte a pálmát a Holdra szállással, az Apollo programmal. Aminek elindításában hatalmas szerepet játszott James Edwin Webb, a NASA 2. igazgatója, aki után elnevezték a már képeket magából javában ontó James Webb űrteleszkópot. =) ITT olvashatsz erről.
1969. július 20 – án lépett az első ember a Holdra, Niel Armstrong ( 1930. augusztus 5. – 2012. augusztus 25 ), a jól ismert mondattal:
„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek”
Az amerikai zászló azóta is a Hold felszínén nem lobog. =) Emlék medált, jelvényt is hagytak ott elhunyt pilótákra emlékezve. És a Fallen Astronaut nevet viselő alkotást, ami tiszteleg az elhunyt amerikai és szovjet űrhajósok előtt. Ez egy alumínium szobor, és egy plakett 14 névvel.
Magasztos, igaz?
Az már kevésbé, hogy a mementónak szánt tárgyak mellé egyebeket is tudatosan égi kísérőnkön hagytunk a súly miatt (például kellett a hely a kőzet és pormintáknak). Mint például hányós zacskót (nem üresen) és 12 pár holdjáró cipőt.
Alább található a honlap jobb oldalán az archívumban, időrendben, mik találhatóak a Hold felszínén. Amiről legalább is tudunk.
Moon Registry – For All Moonkind
3 éven át ezután összesen 6 Apollo küldetés volt – ebből az Apollo – 13 sikertelen – , többre már nem volt „szükség”.
1972. december 11 – e óta nem tette ember a lábát a Holdra.
Az Artemis misszióval azonban ennek az érdektelenségnek végre vége! =) A küldetéssorozat keretein belül a cél nem csupán embert juttatni a Holdra, hanem Holdbázist kiépíteni. A Holdon és a Hold körüli pályán. Ennek előkészületei javában zajlanak.
Az Artemis programról, és hozzá kapcsolódó dolgairól ITT olvashatsz bővebben.
Be a Nerdy Bird!
Ajánlott video
[…] szerint nagy valószínűséggel a Tauridák meteorraj egy 12 cm – es darabja csapódott a Hold felszínébe 27 km/s sebességgel, melyet Robb Suggs, a NASA MSFC kutatója és Wes Swift […]
[…] üstökös, 1744 februárjára az egyik legfényesebb objektum volt az égen (Napunkat és Holdunkat nem számítva), amit Messier is megfigyelt. Ezzel kezdődött a csillagászat, azon belül az […]