avagy egy égi objektum fényességének mérőegysége
Van azonban a látszólagos magnitúdó (m) ami innen, a földfelszínről megfigyelt fényesség (a légkört figyelmen kívül hagyva) és van az abszolút magnitúdó (M). Az abszolút magnitúdóhoz ismernünk néhány csillagászati távolságmérési alapfogalmat, definíciót.
Nem ugrunk bele mélyen, arra vannak szuper magyar anyagok az éterben. =)
Csillagászati egység – CsE vagy AU (Astronomical Unit): 1 csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolsága.
1 CsE = 149 597 870 700 m
Ez csupán 8,3167 fényperc. 1 fényév 63 241 CsE…
Parszek – parsec/pc –
Milyen messziről kellene merőlegesen nézni két adott objektumot, hogy a köztük lévő távolság 1 CsE legyen úgy, hogy az csupán 1 ívmásodpercnyi (1° 3600 – ad része) szögből látszódjon.
1 parsec – 3,258 fényév
10 parsec – 32,58 fényév
Pontosabb számítások végett képzeljük el, hogy a csillagok és galaxisok mindegyike ugyanakkora távolságra, 10 parsec – re, míg a bolygók és Naprendszerünk egyéb égitestjei 1 CsE – re van tőlünk. Az objektumok így mért fényessége a távolság és kibocsájtott/visszavert fényük alapján az abszolút magnitúdó.
Hogyan is, honnan is?
Hipparkhosz (i. e. 160 körül – i. e. 125 körül) ókori görög csillagász volt az, aki az akkor még csupán szabad szemmel megfigyelhető csillagokat fényességük alapján 6 rendbe sorolta. A láthatóság, avagy a fényesség a szám emelkedésével csökkent.
Galileo Galilei (1564. február 15 – 1642. január 08) volt ez első, aki az ég felé fordította távcsövét (ITT olvashatsz erről), a skálát 7 – re bővítette a teleszkóp által.
Ezt a skálát bővítette, pontosította Norman Robert Pogson (1829 – 1891) angol csillagász az 1850 – es évek végén, majd Johann Karl Friedrich Zöllner (1834 – 1882) német fizikus és csillagász az 1860 – as évek elején.
Az ő munkásságukra épült a ma használatos skála, amely mínuszba is terjed és a tizedesjegyet is bevezették. A látszólagos magnitúdó 1 – 1 egysége közti szorzó egyébként: x2,5
Látszólagos magnitúdó példák
0 magnitúdójú, avagy a legfényesebb csillag az éjjeli égen a Vega a Lant (Lyra) csillagképben, a Sark csillag a Kis – Göncöl (Ursa Minor) – ben 2 magnitúdó fényességű, míg Napunk – 26,7 magnitúdó, teliholdkor égi kísérőnk, a Hold pedig -12,7 magnitúdó.
A Plejádok, avagy a Fiastyúk 1, 7 magnitúdó, az Orion – köd – 4 magnitúdó, az Androméda – galaxis – 21,5 magnitúdó.
A Mars – 2,9 és + 1,8 közötti magnitúdójú, a Vénusz – 4,5 és – 3,9 közötti.
Napunk abszolút fényessége egyébként csupán +4,83 magnitúdó.
A csillagtérképeken a látszólagos magnitúdót (m) használják. Ezért is fontos tisztában lennünk azzal, miket is szeretnénk látni az éjjeli égbolton egy teleszkóppal, melyre minden kétséget kizárólag igaz: sosem lehet elég nagy. =)
Be a Nerdy Bird!
