Az általános követelményekről ITT már olvashattál, javasolt elolvasni ehhez a cikkhez. Most kicsit ránagyítunk Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. – ) vadászpilóta, nyugalmazott dandártábornok, űrhajós, az Interkozmosz programban és Kapu Tibor (Vásárosnamény, 1991. november 5. – ) gépészmérnök, űrhajós, a HUNOR program keretein belül kiválasztott kutató űrhajósok kiválasztásának hogyanjára.
Előtörténet
A magyarországi űrkutatás kezdete egyáltalán nem az Interkozmosz programba való becsatlakozástól indul. A repülés, annak hatásainak vizsgálata élettani szempontól (is), a tenger szinttől minél magasabbra jutás, a légkörök, meteorológia vizsgálata, ezek eredményei voltak kis hazánkban a még nem elkülönített jelzővel illetett űrkutatás, világ szinten kiemelkedő alapjai. Hivatalosan azonban 1946. február 6 – ára datálódik az itthoni űrkutatás történetének kezdete: Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24 – Washington, 1992. október 4) magyar fizikus, feltaláló, mérnök a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és munkatársai sikeresen detektáltak rádió – radar segítségével a Holdunkról visszaverődő jeleket először Európában.
Nagyobbat ugorva a másik jelentős évszám a hazai űrkutatásban 1962. Ekkor csatlakozott hazánk a nemzetközi COSPAR (Committee on Space Research) és IAF (International Astronautical Federation) szerveztekhez.
1965 – ben pedig engedélyt kaptak hazánk kutatói a „nyugati” űrkutatási szervezetekben való részvételre, ami által megnyílt számunkra a nyugat. Ugyanebben az évben egyébként saját fejlesztésű berendezéssel sikeresen lekövettünk egy műholdat. Nemzetközi szinten pedig megtörtént az első űrséta (Alekszej Arhipovics Leonov – Szovjetunió).
Az Interkozmosz program a Szovjetunió és a kelet – európai országok űrprogramja volt. Hivatalos neve: „A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában”. Magyarország 1967 – ben írta alá a csatlakozási szerződést (az Interkozmosz nevet csupán 1970 – ben kapta a program).
A program nem csupán az emberes küldetésekről szólt, az űrkutatás minden területén zajlottak a kutatások.
Interkozmosz
1976. július 14 – én hangzott el a meghívás, hogy az Interkozmosz programban résztvevő szocialista országok űrhajósokkal is vegyenek részt a világűr békés célú kutatásában. A kiválasztási kritériumokat a Szovjetunió határozta meg. Nem sokban tértek el ekkor sem az ITT említett általános követelményektől.
A jelöltek kizárólag vadászpilóták lehettek, berepülő pilótai gyakorlattal. Elengedhetetlen volt az orosz nyelvtudás. Kiemelten figyeltek a fizikai állapotra és fontos volt a mérnöki – műszaki intelligencia. Később pszichológia tesztek alkalmával figyelték a stressztűrő- és alkalmazkodóképességet, a magány elviselését és a csapat munkára való alkalmasságot is sok egyéb mellet.
A jelentkezés önkéntes volt, a válogatás 1977 – ben kezdődött és országunkban összesen 95 első osztályú szuperszonikus (a hangsebességet túllépő) vadászpilóta jelentkezett. A repülőorvosi vizsgálat után a szigorú követelményeket figyelembe véve a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló- és Kutatóintézet 36 vadászpilótát engedett át a rostán, ám a terheléses, következő körös vizsgálatokra csupán 27 – en jelentkeztek, a többiek meggondolták magukat. A közel 1 hetes fizikai terheléses és pszichológiai vizsgálatok végeztével 11 jelölt maradt, akikre részletes, mindenre kiterjedő orvosi vizsgálatok vártak, mint például: belgyógyászati, RTG, EEG, terheléses EEG, belgyógyászati, fogászati, fül – orr – gégészeti, laboratóriumi, stb.
7 jelölt maradt ezután, akiknek addigi eredményeit ismertették az Interkozmosz szovjet szakértői csoportjával. A konzultáció után 4 jelölt maradt, akiknek a befejező vizsgálata a Szovjetunióban történt, mivel az adott ország végső, kiválasztott 2 jelöltje a 2 szovjet parancsnokkal együtt vett részt a Szovjetuniós 1,5 – 2 éves kiképzésen, Csillagvárosban.
1978. február 16 – án kapta országunk Űrkutatási Kormánybizottsága az értesítést, miszerint Farkas Bertalan és Magyari Béla (Kiskunfélegyháza, 1949. augusztus 8 – 2018. április 23) bizonyultak a legalkalmasabb jelölteknek.
1978. március 18 – án megkezdték a kiképzést a Csillagvárosban a szovjet parancsnokokkal. Elméleti, technikai, orvosbiológiai, mérnöki, repülési, ejtőernyős, fizikai és sportkiképzésen vettek részt az űrhajósjelöltek. Megismerték a Szojuz űrhajó, a Szaljut űrállomás felépítését, rendszereit, működését. Rakétatechnológia, navigáció, csillagászat, meteorológia, és számos egyéb tudást kellett elsajátítaniuk az elkövetkezendő időszakban elméleti, és gyakorlati szinten (szimulátorok segítségével) egyaránt.
Mindeközben folyamatos fizikai, pszichológiai teszteket végeztek, majd az általános kiképzés után vizsgát tettek. Ennek sikere után kezdődhetett a konkrét űrrepülésre történő felkészülés. Megtanulták és begyakorolták a konkrét fázisokat: űrruha fel és levétele, be – kiszállás a kabinba, indítás, manőverek, pályára állás, űrállomáson élés, kísérletek, rádiós kapcsolattartás, visszatérés, stb.
A gyakorlatok mindaddig folytak, mígnem rutinná nem váltak.
1980. májusában az Interkozmosz jelezte a magyar bizottságnak, hogy mind a két jelöltünk, egyformán kitűnő eredménnyel végezte el a felkészülést. A döntés így a magyar tagok kezében volt. Saját részről. Mert bárkit is választottunk volna, szovjet részről mindenképpen Valerij Nyikolajevics Kubaszov (1935. január 7. – Moszkva, 2014. február 19) volt a kezdeti választás.
1980. május 26 – án a Szojuz 36 – al indult útnak Bajkonurból az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan a Szaljut – 6 űrállomásra, Valerij Kubaszov szovjet parancsnokkal.
Az űrhajósok a Szojuz – 35 – el tértek vissza a Földre 1980. június 3 – án, Kahzasztánba.
Hungarian to Orbit – HUNOR
A HUNOR, magyar kutatóűrhajós – program fő célja ismételten bekapcsolódni személyes jelenléttel – nem csak kutatási programokkal és fejlesztési eszközökkel – a rohamléptékkel fejlődő, versenyképes űriparba. Ez nem csupán egy újabb magyar űrhajós világűrbe való juttatását jelenti, hanem – a gazdasági, technológiai, tudományos fejlődések mellett – lehetőséget minél több hazai, tudományos kísérlet elvégzésére a néhány éven belül megsemmisülő Nemzetközi Űrállomáson, az ISS – en (International Space Station).
A második leendő magyar űrhajós és tartalékosának kiválasztására a felhívás 2021 – ben jelent meg. Nem volt feltétel a vadászpilótai tapasztalat. A technológia fejlődésével és az űrrepülések egyre rutinszerűbbé válásával a követelmények módosultak napjainkra. Az űrhajósok kiválasztása globális és tudományos fókuszúvá vált, civilek előtt is megnyílt a lehetőség űrhajóssá válni.
A kiválasztás rendkívül szigorú, több fázisú volt, az Európai Űrügynökség (ESA) és az amerikai Axiom Space nemzetközi szabvány követelményeire támaszkodva.
A jelen általános követelményekről ITT olvashattál már, így most nem részletezem.
Röviden: (a HUNOR esetében) magyar állampolgárság és magyar állandó lakcím, büntetlen előélet, legfeljebb 40 éves. STEM és orvos, fogorvos területen szerzett felsőfokú végzettség mesterfokon (PhD előny). Például: mérnöki, műszaki, természettudományi – fizika, kémia, biológia, informatika, matematika, csillagászat, nanotechnológia. Legalább 3 év szakmai tapasztalat a diploma megszerzése után.
Magas szintű (CEFR C1 szint) angol nyelvtudás kötelező kritérium, emellett előny az orosz nyelvtudás is főleg, a Nemzetközi Űrállomás orosz moduljai miatt.
150 cm és 190 cm közötti testmagasság, 50 kg és 95 kg közötti testsúly, kiváló fizikai és mentális állapot, a látás lehet korrigált, a fogak pedig megfelelően tömöttek például.
A kiválasztás folyamata
A jelentkezés feltétele sok egyéb mellett az érvényes repülőorvosi alkalmassági volt. 247 érvényes pályázat érkezett be, amelyből 100 főt engedtek tovább az online szintfelmérőre, aminek egyik része leginkább a természettudományi tárgyak ismerete köré épült, a többi része az intelligenciát, multitasking képességeket vizsgálta.
44 fő jutott tovább a német légügyi hatóságnál (DLR hamburgi tesztközpont) tartott további tesztekre, képzésre. Innen 26 főt engedtek tovább pszichológiai tesztre az ESA Asztronauta Központjába. Ezután itthon a Semmelweis Egyetemen részletes, teljes körű orvosi vizsgálatokon estek át.
Ezután az összetett kör után 8 jelölt maradt, akiket további 2 hétig teszteltek elméleti, fizikai, és főként az extrém körülmények közötti munkateljesítés szempontjából.
2023. március 7 – én ezután bemutatták a tovább jutott 4 jelöltet, akiknek megkezdődött az itthoni, több, mint 1 éves kiképzése.
Az összesen 1 632 óra kiképzési idejük egyébként többszöröse az ESA alapozó képzésének.
Ez idő alatt megismerkedtek az űrkutatás történetével, a kozmológia, földtan, rakétafizika, élettan azon területeivel, amik elengedhetetlenek a továbbiakban. Az űrügynökségek tevékenységeibe is betekintést nyertek, szakmaspecifikusan tanulta a Nemzetközi Űrállomásról, ezzel kapcsoltan bekapcsolódtak a kutatás és fejlesztési munkákba is. Műrepülő gyakorlatot végeztek és megszerezték a kisrepülőgépes szakszolgálati engedélyt.
Mind ezek mellett a fizikai felkészülés is folyamatosan jelen volt. Például víz alatti kiképzéseken vettek részt.
A technikai interjúkat követően mind a 4 jelöltet, külön, külön, egymás utánban egy lezárt boríték várta egy szobában, ahol borítékba tett levélen keresztül közölték, ő lesz – e az ország következő űrhajósa, tartalékos űrhajósa.
2024. május 27 – én jelentették be, hogy a HUNOR – program első számú kutatóűrhajósa Kapu Tibor gépészmérnök, űrhajós, a tartalékosa pedig Cserényi Gyula (Kecskemét, 1989. augusztus 10. – ) villamosmérnök, űrhajós.
Ők 2024. augusztusában kezdték meg a küldetés – specifikus kiképzésüket Houstonban a NASA, SpaceX és Axiom Space vállalatoknál.
Kiképzést kaptak a Dragon űrkabinról, az azt indító Falcon – 9 – es rakétáról, különböző szimulációkat hajtottak végre addig ismételve, míg rutinná nem vált (indítás, annak megszakítása, dokkolás, landolás, az űrkabin átkalibrálása manuálisra, vészhelyzeti eseményekre való reagálás, protokollok, stb.).
Összességében a SpaceX – nél a feljutás és landoláshoz szükséges dolgokat tanulták meg, a NASA – nál azt, hogyan működik a minden napi élet az ISS – en, és hogyan működiknek együtt szimbiózisban a földi irányítással, az Axiom Space – nél főként túlélési technikákat, fizikai kiképzést.
Ezek mellett az ISS – en elvégzendő kísérletek begyakorlása is feladat volt és nem maradhatott el a folyamatos fizikai és mentális állapot monitorozása sem.
2025. június 25 – én, többszöri halasztás után indult országunk második űrhajósa, Kapu Tibor az Axiom – 4 küldetés kutató űrhajósaként Peggy Whitson amerikai küldetés parancsnokkal, Shubhanshu Shukla indiai pilótával és Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel kutató űrhajósokkal a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
2025. július 15 – én tértek vissza a Dragon Grace – el a Csendes – Óceánon landolva, San Diegohoz közel.
Be a Nerdy Bird!
ŰRHAJÓSOK AKKOR ÉS MOST
