örök szembenállás
Mióta világ a világ és jelen vagyunk, próbáljuk elhelyezni önmagunkat benne. Keressük mindennek is az értelmét, a kapcsolatát. Ilyen az égbolt is. A csillagok, bolygók, üstökösök, és a többi. Rengeteg babonát, legendát, eseményt kapcsoltunk és kapcsolunk mindenhez. Ebben az esetben a különböző együttállásokhoz például mindig valami nagy, fontos eseményt jósoltunk, jósolunk. Az üstökösök meg rendszerint valami rossz dolog hírnökei voltak.
Az asztrológiában a csillagok, bolygók önmagunkra, életünkre való hatását keressük, tudakoljuk. Történetek, legendák is tartoznak ide, mint például a görög – római mitológiai alakokról elnevezett égitestek, mely elnevezések ugyanúgy megmaradtak a ma emberének.
Az asztronómia az égbolt vizsgálása tudományos oldalról. A matematika és a fizika tudományát használva vizsgálja a Földünkön kívüli égitesteket. Ógörög szavakból alakult ki: asztron és nomosz, avagy a csillagok törvényei.
Mai napig rengetegen keverik a kettőt, pedig a XVII. században kezdett elkülönülni a csillagászat tudománya, történelmének csúcspontján (Galilei, Kepler, és sokan mások, eszközök fejlődése).
És a Nyugati horoszkóp?
A tropikus, szoláris asztrológia, tegyük hozzá, a napjegyekkel.
Ejtsünk szót először is az ekliptika – ról. Ez a Nap 1 év alatt megtett látszólagos útja égboltunkon és keringési síkja Földünknek a Nap körül. Ezt az utat Naprendszerünk bolygói is „keresztezik”.
A Nap 1 év alatti mozgását követve az asztrológia 12 részre osztotta azt, avagy 12 csillagjegyre. Az alapján, hogy éppen melyik csillagképen halad át adott hónapban éltető csillagunk. Ezen sémát követve azonban van egy 13. csillagjegy is. Méghozzá az Ophiuchus, avagy a Kígyótartó (ami egyébként néhány gömbhalmaz otthona is), aminek a legfényesebb csillaga arabul Rasalhague, avagy a „kígyó feje„.
Az Ophiuchus november 30. és december 17. között uralja égboltunkat. A babilóniaiaktól származik ez a rendszer, szándékosan nem számoltak a Kígyótartó csillagképpel, mert a 12 hónapos kalendárium akkor már világszerte létezett. Asztrológiai szempontól meg a 360° egyenlően oszlik le 12 – vel osztva, így minden állatövi jegyre egységesen 30° jut.
Ám fizikailag nem egyenlő területet foglalnak el a nyugati állatövi jegyek (a fenti képen látható), így a Nap sem ugyanannyi ideig tartózkodik egy – egy csillagképben…
„Ha például valaki a Vízöntő jegyében születik, az asztrológia szempontjából azt jelenti, hogy születésekor a Nap az égbolt annak az állatövi jegyének megfelelő területén tartózkodott. Csillagászati szemszögből nézve azonban a Nap akkor már a Halak csillagképben van.”
– Florian Freistetter
És az Indiai?
A védikus, sziderikus asztrológiát egyetemi szinten oktatják Indiában, kéz a kézben jár a matematika tudományával és nem tesz különbséget az asztrológia és az asztronómia között. Ugyanúgy a 12 nyugati állatövi jegyeket (és házakat) használja, ám a valós, fizikai csillagképek koordinátáihoz, fokaihoz igazodik és lunáris, avagy nem a Napot helyezi előtérbe és annak mozgását, hanem a Holdat.
És a kínai horoszkóp?
A legáltalánosabb, legfelsőbb rétegét vizsgáljuk most (mert van ám számmisztikája, meg az öt elem, égtáj, szín és a többi). A kínai horoszkóp a Hold fázisait, mozgását követi a Nappal ellentétben. Holdév. 1 év alatt 12 darab 29 és fél napos hónapot számlálnak és egy adott csillagjegy évenként, nem havonta változik (van havi levetítés is, de ez most itt nem oszt, nem szoroz). A Hold – Újév minden év januárjában kezdődik, a legnagyobb, hetekig tartó ünnepség kíséretében.
Hogy miért pont állatok, és azok, amik, ennek eredete csupán legendákhoz köthető. Az egyik szerint az égi császár, a menny uralkodója rendelt magához minden állatot versenyre, és az első 12 helyezettet jutalmazta. Egy másik szerint Buddha – nak van ehhez köze. A 12 állatövi jegyét ITT találod.
És a többi csillagkép?
Az égbolton 88 csillagkép „található”. Annak ellenére, hogy már az ókorban bizonyítottan jegyeztünk le bolygóállásokat, csillagképeket (5000 évvel ezelőttről fennmaradó írás Mezopotáimából), hivatalosan csupán 1929 – ben osztotta fel az égboltot az International Astronomical Union (IAU), vagyis a Nemzetközi Csillagászati Unió 88 részre, avagy 88 csillagképre, amiket ITT találsz listába szedve.
Pontosabban a 88 csillagképet határozták meg. A csillagképek határait Eugène Joseph Delporte (1882. január 10 – 1955. október 19) belga csillagász alkotta. Így a csillagképek ma már nem egy csillagokat képzeletbeli vonallal összekötő képet, formát jelent, hanem egy pontos égi területet.
Magyarországról a déli égbolt 21 csillagképe egyáltalán nem látható.
Akárhogyan is: a csillagok, bolygók, és minden, ami odakint található, számunkra felfoghatatlan módon létrejött dolog egy csoda, amiket még jó darabig – ha nem örökké – különböző misztikumok és legendák fognak övezni, ami nem meglepő. Sorsunk így is – úgy is összefonódott velük, hisz’ Carl Sagan (1934. november 9 – 1996. december 20) amerikai csillagász, planetológus, biológus, asztrobiológus, békeaktivistát idézve, abszolút tudományosan (ITT értheted meg az alábbit):
Csillagporból vagyunk.
Be a Nerdy Bird!
