ŰRSZONDA

mesterséges felderítőink a Naprendszerünkben

Az űrszondák ember nélküli űreszközök, amik Naprendszer kutatási célokra hivatottak, és adatokat küldenek vissza a Földre, végleg elhagyva annak gravitációs terét. Egyébként a mi rendszerünk minden bolygóját meglátogatta már legalább egy általunk kiküldött űrszonda, és a csillagunknál, a Napnál is akad nem egy.

Az űrszondáknak több típusa van és különböző eszközökkel (spektrométer, radar, kamera, robotkar, pordetektor, stb) vannak felszerelve, feladatuktól függően.

Elrepülő szonda

Mint például a Voyager – ek. =) 1977 óta vannak úton, mindketten már a csillagközi űrt szelik, elhagyva Naprendszerünket. Elsődleges küldetésük a Jupiter és a Szaturnusz feltérképezése volt.

Nem szállnak le, nem térnek vissza típusú űrszondák.

Keringő egység – orbiter

Egy idegen égitest körül keringő szonda, ami az adott égitestet vizsgálja.

Mint például a Lunar Orbiter – program keretében 1966 és 1967 között indított 5 darab szonda, amely a Hold feltérképezését szolgálta az Apollo program előkészítéséhez. A szondák a Hold látható oldalának 99% – át lefényképezték.

Leszálló egység – lander

Ez a típusú szonda az égitest felszínén végez vizsgálatokat. Kapcsolódik hozzá általában másik típusú űrszonda.

Ilyen volt a Marson a Viking 1 és 2 űrszonda 1975 – ös indítással. Tartozott hozzájuk egy keringő egység is. Feladatuk a marsi élet nyomainak felkutatása volt. De, leszállóegység az Apolló űrhajók Holdkompja is például.

Légköri szonda

Feladata az adott égitest légkörének vizsgálata, különböző eszközökkel.

Ilyen volt a Galileo – űrszonda a Jupiternél, ami egy elrepülő és egy légköri szondából állt 1989 – ben indítva. 1995 – ben érkezett a Jupiterhez.

Becsapódó űrszonda

Például a Deep Impact. =) Ez egy üstökös szonda, ami egy becsapódó egységet juttatott a Tempel 1 nevű üstökös magjába 2005 – ben.

Ez a típusú szonda 2 részből áll. Maga a becsapódó egység, ami a talajban végez kutatásokat, és egy felszíni, ami veszi a küldött adatokat a kutató eszköztől.

Mozgó robot, mozgó jármű

Perseverance marsjáró. Például. =)

Az égitest felszínén képes haladni, így feltérképezve, vizsgálva azt összeválogatott eszközeivel.

Az űrszondáknak köszönhetően tudjuk például, hogy forró a Vénusz. Hogy a Jupiter Io holdján rengeteg vulkán van, hogy milyen összetételű a légkör a Naprendszerünk más bolygóin, hogy milyen anyagok alkotják a Szaturnusz gyűrűjét. És, hogy egyáltalán milyen körülmények uralkodnak a világűrben.

Majdnem minden kezdete

Amúgy, mindennek a kezdete az első űreszköz kiküldésével 1957 – ben, egy műholddal kezdődött, ami miatt megszületett maga a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal –  National Aeronautics and Space Administration is.

A NASA.

Ezt az első eszközt a Szovjetúnió juttatta fel, neve: Szputnyik – 1. Három hónap után megsemmisült a légkörben az alacsony pályán való keringés miatt.

Ekkor tájt indult útjára az Explorer – 1 első, amerikai űrszonda.

Az űrverseny ezzel vette kezdetét. Dwight David Eisenhower ( 1890. október 14 – 1969. március 28 ) amerikai elnök 1958 nyarán aláírta a NASA – t létrehozó törvényt, ami formális működését ugyanezen év október elsején kezdte el. =)

Be a Nerdy Bird!