Freeman John Dyson (Anglia, 1923. december 15. – USA, 2020. február 28.) matematikus, elméleti fizikus, magfizikus, professzor, statisztikus, fizikus nevével már találkoztunk az ORION – PROJEKT kapcsán.
Ő alkotta meg a Dyson – gömb/szféra elméletét 1960 – ban. Ez is ismerős lehet a Kardasov/Kardashev – skála cikkből, mely a civilizációk energiafelhasználási, és technológiai besorolásáról szól. Bővebben ITT olvashatsz erről. Ezen skála alapján a II – es és III – as kategóriájú civilizációk használják a Dyson – szférát.
Na, de mi is ez?
A Dyson – szféra egy gondolat kísérlet. Arra ad lehetséges választ, hogyan lenne képes egy űrutazó civilizáció elegendő mennyiségű energiát nyerni fennmaradásukhoz, fejlődésükhöz, amit pusztán saját erőforrásaikból már képtelenek előállítani. Ezen elmélet szerint egy megastruktúrát építenének a csillagok köré. Ez a struktúra begyűjtené a csillag energiájának nagy százalékát, amit aztán képesek lennének maradéktalanul felhasználni. A Dyson – szférának egyébként nem feltétlenül kell gömb alakúnak lennie, és zártnak sem. Nem szilárd szerkezet, mert ekkora léptékben annak kivitelezése lehetetlen. Mind emellett ebben a struktúrában lakhatási zóna is létezne, légkörrel, lakható felszínnel a bolygóanyagok felhasználásával létrehozva. Így a szféra kifejezés sokkal pontosabb megfogalmazást ad, annak ellenére hogy a gömb az elterjedtebb a mi nyelvünkön.
Ez a struktúra eltakarja a csillag fényét, ám mivel az energia sugárzás, így mérhető. Így a Dyson – szféra infravörös sugárzást bocsájt ki magából, ami észlelhető.
Következésképp kutatható. Ergo igazolható a léte vagy nem léte. És, ha a Földünkön kívüli civilizációról van szó, akkor a SETI foglalkozik ezzel. Bár mellettük a Fermilab is létrehozott erre a kutatásra egy külön programot.
Ám, a kutatások egyenlőre nem vezettek sehova: sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják a Dyson – szférák létezését, így kutatnak tovább.
Legutóbb két kutatócsapat talált közel 60 csillagot, amiket akár egyfajta részleges Dyson – szféra vehet körül – vagy legalábbis néhányat közülük -, ám korai bármit is kijelenteni, hiszen túl sok a kérdőjel, és a méréseket bőven megzavarják például a csillagok körüli por, protoplanetáris korongok és a többi. Erről a tanulmányról ITT olvashatsz bővebben.
Be a Nerdy Bird!
Amennyiben tetszett a cikk és van Instagram fiókod, kérlek nyomj egy szívet visszajelzésként az alábbi posztra. =)
