1857. április 15 – én hasított át légkörünkön este 10 óra magasságában egy cipó nagyságú meteorit. Szokatlan hangrobaja megzavarta Szilágyi Gábor, kabai gazda álmát. Felébredve látta, hogy tűzgömb hasít az égen és másnap a helyszínre lovagolva megtalálta a meteoritot.
Nem ő volt az egyetlen szemtanú: a földekről hazaigyekvő munkások is tanúi voltak a hullásnak. Megtalálásakor a meteorit valamivel több, mint 2,8 kg lehetett.
A kabai lebkő ma 10,8 cm magas, legkisebb átmérője 10 cm, legnagyobb átmérője pedig 16,4 cm és 2,6 kg tömegű. De, nem csupán a helyiek miatt fogyatkozott meg, akik nemesfém reményében pattintottak le belőle, hanem vizsgálódás céljából is hasítottak le belőle „szeleteket”.
Megtalálása után Debrecenbe küldték, ahol szakavatottként először Török József ( Alsóvárad, 1813. október 14 – Debrecen, 1894. március 14 ) orvos, természettudós, akadémikus, a Debreceni Református Kollégium természetrajz tanára vizsgálhatta. Ezért a „Kaba – debreceni lebkő” néven is emlegették a meteoritot.
„Elvesztettük”
A Magyar Királyság történetének 1851 – 1859 közötti időszakát Alexander Bach ( Loosdorf, 1813. január 4. – Unterwaldersdorf, 1893. november 12 ) osztrák belügyminiszter után, Bach – korszak – nak szoktuk nevezni. A Habsburg – ok célja ezen időszak alatt az volt, hogy Magyarországot a birodalomba olvasszák. A császári Minerológiai – ásványtani – Kabinet magának követelte az akkor már Debrecenben tanulmányozott meteoritot.
A kollégium azonban nem adta át arra hivatkozva, hogy a meteorit elveszett. Csodával határos módon azonban, néhány év múlva – a korszak lezártával – előkerült. =)
Néhány darabját elküldték Friedrich Wöhler ( Frankfurt, 1800. július 31. – Göttingen, 1882. szeptember 23 ) német kémikusnak, aki szerves eredetű anyagokat talált a meteoritban.
A Kabai lebkő az első olyan meteorit, amelyben szerves anyagot mutattak ki.
A szerves anyag/vegyület röviden: alapvetően széntartalmú vegyületek, amelyek felépítésében elsősorban szén és hidrogén, számos esetben oxigén és nitrogén is részt vesz. Élő szervezetből származó, vagy élő szervezetet létrehozni képes anyagok. A cukor is szerves anyag például.
Később Sztrókay Kálmán ( Zalacsány, 1907. április 16 – Budapest, 1992. június 19 ) mineralógus, természettudományi író a fehér zárványok – CAI, vagyis kalcium – alumínium – oxid – fő ásványát, a spinellt (oxidásvány) mutatta ki benne. Az ásványtanban a zárvány, valamilyen körülzárt anyagot jelent. A CAI – k pedig a NAPRENDSZER legkorábbi, magas hőmérsékleten kondenzálódott ásványai.
A kabai meteorit szenes kondrit típusú meteorit.
Becslések alapján, a jelenleg ismert meteoritok csupán 5 % – a tartozik ebbe a csoportba.
Az ilyen típusú meteoritok úgynevezett kondritos anyagú égitest töredékek, amik kondrum – ot (görög eredetű, jelentése: mag) tartalmaznak. A kondrumok gömb alakú, tizedmilliméter – centiméter nagyságú kőzetek, melyek a Naprendszer keletkezésének idején jöttek létre a belső bolygó övben.
Belső bolygóknak hívjuk a Merkúrt, Vénuszt, Földet és a Marsot. Mindannyian kőzet bolygók (szilikátokból, fémekből állnak), Föld – típusú bolygók. A Mars után egy úgynevezett aszteroida / kisbolygó öv van.
A Napunkból Napkitörések által kilökődő forró gázok gömbökre olvasztottak porokat, gázködöket, bizonyos ásványszemcséket, amelyekre aztán újabb és újabb rétegek rakódtak, olvadtak égitestté halmozódva.
A szenes kondritokban, megtalálásuk után is fellelhető anyagok – illékony anyagok és víz – által kimutatva igazolt, hogy létrejöttük óta hőmérsékletük nem emelkedett bizonyos hőfok fölé.
4 és fél milliárd év óta.
Tanulmányozásuk a Naprendszer keletkezésének időszakáról nyújt információkat.
A kondritok egyébként kőmeteoritok, amik kis mennyiségben tartalmaznak vasat és egyéb mágnes tartalmú ásványokat. A kabai meteorit besorolása az egyre specifikusabb vizsgálatoknak és eszközfejlődésnek köszönhetően folyamatosan változott. Erről és összetételéről ITT olvashatsz bővebben.
A meteorit jelenleg Debrecenben van, a Debreceni Református Kollégium Múzeumában. Nem kiállított darab. Szilánkjait mintegy húsz helyen – például London, Bécs, Róma, Washington – őrzik a világban. A kabai meteorit – ról neveztek el egyébként áruházat, sportegyesületet, néptáncegyüttest, futóversenyt.
Kaba város napját a „lebkő” becsapódásának napján, április 15 – én tartják. A becsapódás valószínűsített helyén – a 4 – es számú főút 193-as kilométere közelében, egy dűlőút mentén -, pedig emlékkövet helyeztek el.
De, miért lebkő?
Meteora (görög szó) „levegőben lebegőt” jelent. A meteorológia régies elnevezése a légtünettan vagy lebészet. A meteornak leb, a meteorkőnek lebkő, ám a vasmeteoritnak lebvas.
Eddigi tervek szerint 2027 júniusában, a Múzeumok Éjszakáján szeretnék kiállítani Debrecen – ben, hogy megfelelő óvintézkedések mellett a nagyközönség is megcsodálhassa.
Be a Nerdy Bird!
