NASA – JPL

Jet Propulsion Laboratory
California Institute of Technology

A NASA egyik alapköve – ha nem a legfontosabb – a hivatalosan 1943. novemberében létrehozott Jet Propulsion Laboratory – JPL.

Az alapítás

A projekt kezdete egyébként 1936 – ra datálódik, amikor is néhány fiatal rakétarajongó felkereste segítségért a California Institute of Technology (Kaliforniai Műszaki Egyetem), azaz a Caltech, Guggenheim Repüléstechnikai Laboratóriumának vezetőjét. Egy kisebb, az első alkoholos üzemanyagú rakétamotor tolóerő adatait szerették volna mérni. A laboratórium vezetője néhány végzős diákkal összehozta a kis csapatot, így aztán 1936. október 31 – én Frank Malina, A.O. Smith, William Bollay, Carlos Wood, William Rockefeller, Parsons és Forman a pasadenai San Gabriel hegység lábánál 3 sikertelenül indított kis rakétamotor után a negyedik, sikeresen indított – majd kigyulladt – rakétamotor tolóerő adatait begyűjtötte. Ezután folytatódott a rakéta továbbfejlesztése.

A laboratórium vezetője a JPL szellemi atyja is volt egyben: Kármán Tódor (Theodore von Kármán, született Kármán Tivadar Mihály; Budapest, 1881. május 11. – Aachen, 1963. május 6.) magyar gépészmérnök, alkalmazott matematikus, fizikus.

Az a Kármán Tódor, aki kiszámolta a világűr „határát” (Kármán – vonal).

A JPL kezdeti rakétakísérleteinek a Caltech adott otthont. Az Egyesült Államok Légihadtestének – U.S. Army Air Corps (ma már U.S. Air Force) tudományos tanácsadójaként Kármán Tódornak sikerült megnyernie a hadsereg támogatását további projektek finanszírozására, mint például a sugárhajtású repülőgépek fejlesztésére. Aztán a nem sokkal később kitört II. Világháború további fejlesztési lehetőségeket követelt.

Végül, hivatalosan 1943 – ban alakult meg a Jet Propulsion Laboratory továbbra is az amerikai hadsereg finanszírozásával. Ekkoriban elsősorban a hadsereg számára fejlesztettek rakétákat.

Ilyen volt például az 1944. december 11 – én fellőtt  2 méter hosszú, uszonyos, Private névre keresztelt rakéta, amely több, mint 17 km – es hatótávot ért el bizonyítva a ballisztikus rakéták megvalósíthatóságát. A LOKI légvédelmi rendszer és ekkor kezdtek kísérletezni a rakéták rádiótelemetriájával, és kezdték meg a földi radarok, rádiókészülékek tervezését a teljesítmény megfigyelésére.

A világűr

A háború végével megkezdődött a hidegháború Amerika és a Szovjetunió között, amelynek színtere a Világűr volt.

1954 – ben csatlakozott a JPL – hez Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun (Németország, 1912. március 23. – USA, 1977. június 16.) német tudós mérnökcsapata. Wernher többedmagával a Gemkapocs hadművelet keretében elfogadott alkuval szabadult az amerikai hadifogságból. A rakétatörténelem egyik legnagyobb alakja: ő fejlesztette ki többek közt – akkor még a németek oldalán – a pusztító V2 – es rakétát (melynek 1 példányával készítette el Amerika az első képet a Földről a Világűrből 1946 – ban), később az Apollo – program – hoz a Saturn V rakétát. Ő lett az időközben megalakult ABMA (Army Ballistic Missile Agency) műszaki igazgatója. Az ABMA és a JPL egy ideig számos közös projekten dolgozott. Míg előbbinek a ballisztikus rakéták fejlesztése volt a fő profilja, addig a JPL – nek a a rakétahajtóművek és az űrszondák váltak azzá.

Az egyik leg – leg projekt 1958. január 31 – én indult útjára: az Explorer – 1 első, amerikai űrszonda. Minimális előkészületekkel, politikai nyomásra. A rakéta a Juno 1 (a Jupiter C fejlesztése) volt, mely az ABMA fejlesztése volt, míg maga az Explorer – 1 űrszonda a JPL – é. A szonda legfőbb műszere egy kozmikus sugárzást mérő eszköz (Geiger – Müller számláló) volt James Alfred Van Allen (USA, 1914. szeptember 7. – USA, 2006. augusztus 9.) amerikai fizikus ötlete alapján. Az Explorer – 1 – el bizonyosodott be, hogy a Földet sugárzási övek veszik körül, amiket Van Allen – öv – nek neveztek el.

Az Explorer – 1 telemetria adatait a DSN – Deep Space Network , azaz a Mélyűri Hálózat elődje biztosította, ami ugyanekkor debütált. A JPL a hadsereggel hordozható, rádiókövető állomásokat telepített Nigériába, Szingapúrba és Kaliforniába.

NASA – JPL

1958. október elsején kezdte meg hivatalos működését a NASA, összefogva a különböző szervezeteket. Ugyanezen év december 3 – án került át a hadsereg joghatósága alól a JPL a NASA űrügynökséghez. A JPL főprofilja innentől kezdve a bolygó- és űrkutatás lett.

Néhány mérföldkő a 20 éven átívelő Pioneer – program mellett az intézet új alapokra helyezett életéből (bővebben ITT olvashatsz ezekről):

Az 1960 – as években sikeres holdmissziókat bonyolított le a Holdra szállás előkészítéseként például a Ranger és Surveyor programokat. Kidolgozta a NASA Deep Space hálózatát (DSN).

Az 1970 – es évek nagy sikerei a Mariner űrszondák voltak, amik a Vénusz, Mars és Merkúr bolygókat vizsgálták.

Az 1980 – as években a Voyager űrszondák voltak a JPL és a világ rocksztárjai, melyek elképesztő képekkel, információkkal láttak el bennünket Naprendszerünk külső bolygóiról a Jupiterről, Szaturnuszról, Uránuszról és a Neptunuszról.

Az 1990 – es években a Jupiter Holdjait vette górcső alá a Galileo űrszonda és sikeresen landolt a Marson a Mars Pathfinder. Az 1999 – ben indított Stardust, 2001 – ben a Wild – 2 üstökös kómájából vett mintát és 2006 – ban tért vissza vele a Földre.

A 2000 – es években főként a Marson vizsgálódtak. Emellett a Spitzer űrteleszkóp infrakamerájával felfedeztek egy új gyűrűt a Szaturnusz körül, 2010 – ben pedig azt, hogy a Föld is porcsóvát húz magával (a világűrben keringő port vonzza be gravitációjával). A Szaturnuszt és Titánt kutató Cassini – Hyugens orbiterét, a Cassinit is a JPL tervezte. Ez volt az a szonda, ami a Szaturnuszt körülvevő gyűrűkbe ereszkedett.

A 2010 – es években a Curiosity marsjáró már a Marson való élet lehetőségei után kutat.

2020 – ban útjára indult a Marsra a szintén JPL által tervezett Perseverance az Ingenuity marsi helikopterrel.

A JPL számos bolygóközi, robotikus űrmisszió működtetője, nem csupán tervezője. Mai nappal bezárólag szám szerint:

100 űrbéli projekten van túl, 45 zajlik jelenleg, 11 áll tervezés alatt és 5 még csupán javaslatként létezik.

A JPL rengeteg innovációval, kutatással, felfedezéssel járult és járul hozzá az űrkutatáshoz.

A legközelebbi JPL – hez köthető misszió az Europa Clipper küldetés, ami jelenleg ezen év október 10 – i indításra van datálva. A SpaceX Falcon Heavy rakétája indítja útjára és a Jupiter Europa holdját fogja vizsgálni.

Be a Nerdy Bird!

Amennyiben tetszett a cikk és van Instagram fiókod, kérlek nyomj egy szívet visszajelzésként az alábbi posztra. =)

View this post on Instagram

A post shared by Bolygón Bolyongó (@bolygon_bolyongo)