A NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS – ról, azaz az International Space Station – ISS – ről a múlt héten már olvashattál. Nem ez az űrállomás volt az első odakint, elődeiről már volt szó érintőlegesen a NASA – ORIGIN cikkben.
A II. Világháború után kezdődött el a nem hivatalos űrverseny Amerika és a Szovjetunió között.
Szaljut
Az első tesztállomás, ami embereket fogadott hosszabb időre a szovjeteké volt, miután leállították a Holdraszállás programjukat Amerika sikere után: a Szaljut – 1. 1971. április 19 – én indult útjára és 1971. október 11 – én ért véget pályafutása. Az első legénység a Szojuz – 10 összekapcsolódás után valamilyen hiba miatt nem tudta kinyitni az átjárót, így a második legénység, a Szojuz – 11 volt az első személyzet. Összesen több, mint 22 napot dolgoztak az állomáson, különböző kísérleteket végezve, ám a visszatérés során még a világűrben, műszaki okok miatt kiszökött az oxigén az űrhajójukból. Mivel szkafandert nem viseltek, a legénység megfulladt. Ekkor tették kötelezővé a szkafander viselését indításkor és visszatéréskor és csökkentették háromról, két fősre a Szojuz kapszulákat. Bekerült egy levegőellátó rendszer a harmadik ülés helyére, ami a szkafanderek levegőellátását biztosította.
A Szaljut – program – ban összesen 7 űrállomás volt. A Szaljut – 2, Szaljut – 3 és a Szaljut – 5 katonai, Almaz típusú űrállomások voltak, különböz felderítő eszközökkel felszerelve. Folyamatos fejlesztéseken estek át ezek az állomások, és a Szaljut – 2 kivételével, mindegyiken járt legénység. A Szaljut – 2 – n ugyanis robbanás történt 14 nappal az indítás után.
Először a Szaljut – 6 kapott 2 dokkoló portot, amivel szabaddá vált az út az utánpótlások küldésére is, ezzel lehetővé téve a hosszabb távú űrállomáson tartózkodást.
Ezen járt első magyar űrhajósunk is: Farkas Bertalan.
1980. május 26 – án indult és 1980. június 3 – án tért vissza.
A Szaljut – 7 1982. április 19 – én állt pályára, és 6 személyzetet fogadott, összesen 816 nap emberes jelenléttel jegyezzük. Talán a leghíresebb Szaljut mind közül nem csupán rekordjai, technológiai újításai miatt. 1985 februárjában váratlanul működésképtelenné vált, rendszerei lefagytak, irányítatlanul keringett a világűrben, kapcsolata teljesen megszakadt a földi irányítással. A Szovjetunió tartott attól, hogy irányíthatatlanul belépve a légkörbe okoz majd komoly károkat. Emellett még tartott hidegháború, féltették az állomást attól, hogy az amerikaiak netán megszerzik, feltérképezik.
Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov (Üzbegisztán, 1942. május 13 – ) űrhajós, mérnök, pilóta, politikus és Viktor Petrovics Szavinih (Berjozkini, 1940. március 7. –) űrhajós, repülőmérnök, politikus tapasztalt űrhajósokat választották ki a kockázatos, űrállomás mentő küldetésre. 1985. június 8 – án sikeresen dokkoltak az irányíthatatlan Szaljut – 7 – hez. Oxigénmaszkban, vastag öltözékben léptek be az állomásra. A fagyos hideg miatt többször visszatértek Szojuzukra melegedni, végül június végére sikerült helyreállítani a Szaljut – 7 energiaellátását, kommunikációs rendszerét, és az állomás ismét üzemképes lett.
Utolsó személyzete Vlagyimir Alekszejevics Szolovjov (Moszkva, 1946. november 11 – ) űrhajós, mérnök és Leonyid Gyenyiszovics Kizim (Moszkva, 1941. augusztus 5 – Moszkva, 2010. június 14) ukrán származású szovjet berepülőpilóta, űrhajós volt.
Újabb történelmet írtak 1986 – ban: nem csak a Szaljut – 7 utolsó személyzete voltak, hanem a MIR űrállomás első személyzete is. A Szaljut – 7 és az akkor még épülő MIR űrállomás között ingáztak 1986 márciusa és júniusa között.
A Szaljut – 7 végül 1991. február 7 – én, kontrolláltan lett visszavezetve a NÉMÓ – PONT – hoz. Kisebb darabjai a légkörben elégtek, a nagyobbak a Csendes – Óceánba zuhantak.
Skylab
Az Apollo – program eszközeit alapul véve a NASA is átállt az űrállomás projektre: ez volt a Skylab – program. Amerika első, nemzeti űrállomása, a Skylab indulása nem volt igazán szerencsés. A program első részeként az 1973. május 14 – én felbocsájtott, Saturn V rakéta harmadik fokozatából kialakított űrállomás mikrometeorit pajzsából leszakadó darab megsértette a főbb napelemtáblát. Így energiaellátási, és hőmérséklet problémák is adódtak (más egyebek mellett).
A Skylab – 2 legénysége már alig néhány nappal, a javítási szimulációkat elvégezve, 1973. május 25 – én útnak indult egy Apollo űrhajóval. Fő feladatuk az állomás javítása lett, emellett kutatási munkákat is végeztek már a több, mint 28 napos küldetésük alatt.
Skylab – 3 legénysége a tervezett szerint hamarabb indult, giroszkópok cseréje miatt. A dokkolásuk sem volt zökkenő mentes, probléma adódott az Apollo űrhajóval, amit végül sikerült megoldani, ám B – tervként egy mentő akciót is készített a földi irányítás. Mindezek ellenére, sikerült szinte maradéktalanul a küldetésekre fókuszálni, és csak minimális idő ment el az űrállomás és az űrhajójuk karbantartására. Az ő ismert tréfájuk, amikor egy női hang jelentkezett be Hustonnál a Skylab – ről, ami azt ecsetelte, hogy csak elugrott a srácokhoz egy kis hazai étellel . Némi kényszeredett és döbbent csevegés és elköszönés után a legénység közölte az irányítással: Gariott – az űrállomás tudományos program vezető asztronautája – vette fel a felesége hangját még otthon, és azt játszotta be a rádióba.
Ha ez még nem lenne elég, a következő legénység számára is készültek némi meglepetéssel…
Az utolsó legénység 1973. november – án indult, az eredeti indításhoz képest késve, műszaki problémák miatt. A dokkolás akadozva bár, de sikerült. Az űrállomás munkaállomásához érve azonban megdöbbentő kép fogadta a legénységet.
A terület nem volt üres: három emberi alak dolgozott látszólag a munkapultoknál.
A Skylab – 3 legénysége 3 kezeslábast tömött ki emberi formára és állított be különböző élethű pozíciókba. A kezeslábasokon még a Skylab – 4 logója és annak legénységének névtábláit is elkészítették.
Az addigi leghosszabb küldetést a Skylab – 4 legénysége teljesítette. 1 napos sztrájkot is tartottak, felfüggesztve munkájukat túlterheltség, kimerültség miatt. 1974. február 8 – án tértek vissza a Földre.
A Skylab – et szerették volna minél tovább „életben tartani”. A Shuttle program kezdetekor azt tervezték, hogy magasabb pályára emelik és deorbitálják, így 1978 – ban visszakapcsolták a rendszereit. Ám a Shuttle program – és egyéb tervek erre vonatkozóan – nem készültek el időben. Különböző okok miatt a Skylabnek csupán a légkör által nyújtott, természetes fékezésre volt lehetősége, nem voltak irányított fékező rendszerei.
Média eseménnyé vált a visszatérése, fogadásokat kötöttek visszatérési dámutára, latolgatták az esélyeket, mennyire lesz emberre veszélyes a visszazuhanása.
Végül 1979. július 11 – én lépett a légkörbe az űrállomás. Lassabban égtek el moduljai, mint ahogyan azt kiszámították, leszakadó darabjai Nyugat – Ausztráliánál csapódtak be egy szinte lakatlan helyen, személyi sérülés nélkül.
MIR
„A nem hivatalos űrverseny 1975 júliusáig tartott, amikor is Föld körüli pályán keringve a Szojuz – Apollo – program keretében összekapcsolódott az Apollo – 18 és a Szojuz – 19 űrhajó egy nemzetközi űrállomás első lépésének kísérleteként.”
Az elsőként a világűrben modulokból összerakott, és tartósan lakott MIR űrállomás létrehozása a szovjetek érdeme.
A 7 modulból álló űrállomás első modulját, a központi lakómodult – amely 6 dokkoló modullal rendelkezett – 1986. február 19 – én bocsájtották fel. Eredetileg összesen 5 modulból állt. A második modul csillagászati modul volt (Kvant – 1), a harmadik technológiai (Kvant – 2), a negyedik anyagtudományi (Krisztall) és az utolsónak szánt, a geofizikai és földfigyelő modul (Szpektr). A 2 utolsó modul – egy dokkoló és egy távérzékelő modul – már amerikai közreműködéssel került fel: ekkor már a Nemzetközi Űrállomást készítette elő közös erővel Amerika És Oroszország. 1996 – ban járt először amerikai űrhajós az állomáson.
1997 – ben 2 baleset is történt az űrállomáson. Az egyik egy egész komoly tűzeset keletkezett egy oxigéntermelő eszköz sérülése miatt. A tüzet sikerült elhárítani, személyi sérülés nem történt. Júniusban pedig nekiütközött egy Progressz típusú teherűrhajó dokkolás közben a Szpektr modulnak. Nyomáscsökkenés következtében a modul véglegesen leállt, az ütközés következtében pedig egy darabig az állomás irányíthatatlanul forgott.
Az évek múlásávál egyre inkább elavult, egyre gyakoribbak voltak a rendszerhibák, a finanszírozás meg minimális volt. Ez is egy ok volt ahhoz, hogy az űrkutatás nemzetközi szintre emelkedjen.
Az eredetileg 5 évre tervezett űrállomás 2001. március 23 – án, kontrolláltan égett el bolygónk légkörében, nagyobb darabjai pedig a Csendes – Óceánba hullottak. 28 személyzeti küldetésnek otthona volt.
ISS – International Space Station, A Nemzeközi Űrállomás
A tervek szerint 2030 – ig odafent keringő ISS – ről ITT olvashattál bőséggel. 1984 – ben kezdődött meg a tervezése, ami rengeteg átalakuláson ment át. 1992. júniusában George Herbert Walker Bush (USA, 1924. június 12. – USA, 2018. november 30.) amerikai elnök és Borisz Nyikolajevics Jelcin (Butka, 1931. február 1. – Moszkva, 2007. április 23.) orosz elnök megállapodtak, hogy amerikai oldalról egy űrhajós felmehet a MIR – re, két kozmonauta pedig utazhat a Shuttle – ök egyikén. Megkezdődött az amerikai – orosz együttműködés, melynek eredményeképpen a ’90 – es évek közepén úgy döntöttek: a Freedom alapjai és a MIR moduláris szerkezeti felépítését ötvözik az új űrállomás létrehozására. A Freedom programot elvetették, a MIR pedig már elavult volt olyannyira, hogy Amerika a sorozatos fenti balesetek miatt nem küldött több űrhajóst az állomásra, az oroszok pedig egyedül nem tudták finanszírozni a MIR karbantartását.
Így született meg a Nemzetközi Űrállomás ötlete. Az ISS a világ legnagyobb űrprojektje, amely nemzetközi repülőszemélyzeteket, globálisan elosztott indítási és repülési műveleteket, képzési, mérnöki és fejlesztési létesítményeket, hordozórakétákat, kommunikációs hálózatokat és a nemzetközi tudományos kutatói közösséget egyesíti.
Tienkung
A modern kori „űrverseny” viszont Kína nagy ugrásával vette kezdetét 2003 – ban, amikor is az ország önerőből juttatta fel Jang Li-vej (1965. június 21 – ) űrhajóst az ország saját maga által fejlesztett űrhajójával, hordozórakétájával. =) A harmadik nagyhatalom, ami erre képes volt. Űrügynökségük 1993. április 22 – én alakult, a CNSA, China National Space Administration.
Azóta egy kínai űrállomást raktak össze odafent, a Tienkung – ot (Mennyei palota), amiről máskor lesz szó. =)
Be a Nerdy Bird!
