alapelvek a biztonságos, békés és virágzó jövőért az űrben

 

A NUKLEÁRISBOMBA A VILÁGŰRBEN cikkben olvashattad, hogy a Szputnyik – 1 pályára állása után, még 1957 – ben Teller Ede (Magyarország, 1908. január 15. – USA, 2003. szeptember 9) atomfizikus javaslatára megszületett az A119 – es projekt, amely arról szólt: robbantsunk atombombát a HOLD – on, egyet meg a közelében azt vizsgálva, hogyan viselkedik ennek hatására égi kísérőnk.

Az erre létrehozott csoport tagja volt egyébként CARL SAGAN is, aki a tudományos számításokat végezte, miszerint mindez lehetséges – e. Pontosabban: veszélyes szinten befolyásolná – e a radioaktív por Földünket.

A válasz: nem, ám több okból kifolyólag – mint például a Holdra szállás terve – is letettek erről a dologról.

Az egésznek a hátterében a II. Világháború utáni hidegháború állt, ami a nukleáris fegyverek után kiköltözött a világűrbe. Ennek köszönhetően jött létre egyébként mai, jelen formájában a NASA.

Így hát, több mint indokolt keretek közé foglalni, mi lenne megengedett számunkra, az emberiség számára odakint.

 

Outer Space Treaty – Világűrtörvények

Teljes, hivatalos nevén: Treaty on Principles Governing the Activities of States in the Exploration and Use of Outer Space, including the Moon and Other Celestial Bodies. Vagyis: Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket.

1967. január 27 – én írták alá Londonban, Moszkvában és Washingtonban és ugyanezen év október 10 – én lépett hatályba. A Világűrszerződés biztosítja a nemzetközi űrjog alapvető kereteit, beleértve a következő elveket:

  • a világűr feltárását és „használását” minden ország javára és érdekében kell végezni, és az egész emberiség hatáskörébe tartozik;
  • a világűr szabadon felfedezhető minden állam számára;
  • a világűr nem tartozik szuverenitási igény, használat vagy megszállás útján vagy bármilyen más módon történő nemzeti kisajátítás alá;
  • az államok atomfegyvert vagy más tömegpusztító fegyvert nem állíthatnak pályára vagy helyezhetnek égitestekre, egyáltalán a világűrbe semmilyen módon;
  • a Hold és más égitestek kizárólag békés célokra használhatók;
  • az űrhajósokat az emberiség küldötteinek kell tekinteni;
  • az államok felelősek a nemzeti űrtevékenységekért, függetlenül attól, hogy azokat kormányzati vagy nem kormányzati szervek végzik;
  • az államok felelősek az űrobjektumaik által okozott károkért;
  • az államok kerülik a világűr és az égitestek káros szennyezését

 

Eddig 136 ország írta alá, amiből körülbelül 23 ország még belső jogi eljárásokat folytat alkalmazására.

 

Artemis – egyezmény

Egy egész friss, űrtörvényekre épülő törvénycsomag, mely az ARTEMIS – PROGRAM – folyamatos emberi jelenlét a HOLDON – vonzata.

A NASA az Egyesült Államok Külügyminisztériumával (U.S Department of States) és hét másik ország űrügynökségeinek képviselőivel 2020. október 13 – án írta alá az egyezményt (ITT olvashatod). Ma már számos ország és magáncég végez küldetéseket, egyéb műveleteket a Holdon, Hold körül. Az egyezmény közös alapelveket biztosít a világűr polgári kutatásának és felhasználásának irányítása érdekében és megerősíti az aláíró nemzetek elkötelezettségét a Világűrszerződés, a Nyilvántartási Egyezmény, a Megmentési és Visszatérési Megállapodás mellett.

 

Eddig 53 nemzet írta alá az egyezményt.

 

 

A világűr mindenkié, egy ország, nép sem birtokolhatja, uralhatja. Odakint a béke az úr, és ehhez bizony nagyon sok mindent jogszabályba kell és kellett foglalni, és mai napig az űrkutatás fejlődésével új paragrafusok jönnek létre. ITT találhatod az eddigi űrtörvényekkel kapcsolatos áttekintéseket.

 

Felügyelő szervek

Mivel a világűr mindenkié, nem egy szerv felügyeli és kezeli az egyezménnyel kapcsolatos történéseket. Emellett számos nemzetközi együttműködés és megállapodás létezik az űrtevékenységekkel kapcsolatosan (ilyen például a Nemzetközi Űrállomás – International Space Station – ISS). Ráadásul a magáncégek megjelenésével egyre összetettebb feladat finomítani, kiegészíteni, felügyelni, betartatni a törvényeket.

Az Egyesült Nemzetek Világűrügyi Hivatalát (United Nations Office for Outer Space Affairs) – UNOOSA eredetileg kis szakértői egységként hozták létre az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) – United Nations Titkárságán belül 1958. decemberében. Az egységet 1962 – ben a Politikai és Biztonsági Tanács Ügyek Osztálya alá helyezték át, majd 1968 – ban az osztály Világűrügyi Osztályává alakították át. 1992 – ben a részleget a Politikai Ügyek Minisztériumán belüli Világűrügyek Hivatalává alakították át.

1993 – ban a hivatalt áthelyezték az ENSZ bécsi irodájába. Ekkor a Hivatal a jogi albizottság érdemi titkársági szolgáltatásait is átvállalta, amelyeket korábban a New York-i Jogi Hivatal biztosított. A világűr militarizálásával kapcsolatos kérdésekkel a genfi ​​székhelyű Leszerelési Konferencia foglalkozik.

Az UNOOSA egyfajta összekötő: elősegíti az űrtevékenységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködéseket, információcserét és felelős a nemzetközi űrjogi szerződésekkel kapcsolatos tevékenységek koordinálásáért.

A jogi és technikai kérdésekért a COPUOS – Committee on the Peaceful Uses of Outer Space (A világűr békés célú felhasználásával foglalkozó bizottság) felel és egyes országok űrügynökségei felelnek saját nemzetük űrtevékenységeinek felügyeletéért és szabályozásáért (pl.: NASA, ESA, Roszkozmosz, stb), nemzeti jogszabályokat alkalmazva.

 

Be a Nerdy Bird!

 

 

Hozzászólok