Az űr illatát meglehetősen komplikált meghatározni, mivel képtelenek vagyunk beleszippantani anélkül, hogy minimum ne érne minket károsodás, vagy ne halnánk bele az ott uralkodó zord körülménybe. ITT olvashattál erről.
Az általános illatról
Mint, ahogyan az étel, cigaretta szaga megmarad a ruhánkon egy darabig, úgy az űrséták során az űrruhába is beleivódik valamennyire a kint található molekulák illata. A légzsilipbe visszatérve egy – egy űrséta után, a sisakot levéve jellegzetes illatokat éreznek az asztronauták a beszámolóik alapján.
Greg Chamitoff (USA, 1962. augusztus 6 – ), amerikai villamosmérnök, a NASA egykori űrhajósa azt mondta: „Van itt fent egy szag, ami igazán egyedi… mi csak az űr szagának hívjuk. Nagyon – nagyon erős fémszag, nem tudom pontosan, mi az.”
Alexander Gerst (Németország, 1976. május 3 – ) német geofizikus, az ESA űrhajósa a következőképpen nyilatkozott: „Számomra az űr olyan szagú, mint a dió és a motorom fékbetétjeinek szagának keveréke”
Donald Roy Pettit (Silverton, Oregon, 1955. április 20. –) amerikai vegyészmérnök, űrhajós a hegesztés füstjének kellemes, édeskés illataként definiálja a világűr illatát.
Elhangzott még a különböző beszámolókon: égő fém, különös ózonszag, fanyar szag, puskapor, égett mandulás süti, égett hús.
A fentiek alapján elmondható, hogy a világűrt összességében egyfajta „kormos”, égett illattal jellemzi a legtöbb asztronauta. Ennek meg is van a leginkább valószínű magyarázata. Több is.
Kémia
Az egyik elmélet az, hogy az űrben lévő oxigénatomok rátapadnak az űrhajós ruhájára az űrséták alkalmával, és amikor visszatérnek a légzsilipbe, az újranyomás (légnyomás emelésével) során az oxidáció kémiai reakciója megy végbe. Emellett egyes oxigénatomok, ózont, O3 – t képezhetnek. Ez a folyamat hasonló a láng és füst nélküli égéshez és a szaga is hasonló, ami magyarázat lehet a füstös, szenesedett szagra.
Dr. Louis Allamandola, a NASA Ames Research Center – Astrophysics and Astrochemistry Laboratory korábbi igazgatója azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) azok, amik ezt a jellegzetes szagot okozzák. Ezek a molekulák az univerzumban gyakoriak. Itt a Földön szintén fellelhető olyan dolgokban, mint például a korom, kipufogógáz, szenes hús.
Ugyanakkor említi, hogy nem mindegy, hol „szagoljuk” a világűrt. Két régióban kell gondolkodni. Az egyik maga a csillagközi tér. Ahogy a CSILLAGOK az életük végéhez érnek, a fúziók következtében létrejött elemek kilökődnek belőlük. Ilyen például a szén, nitrogén, oxigén. Némelyik csillag több szenet termel mint oxigént ilyenkor és kormot képeznek. A szénben gazdag csillagok akár annyi kormot is képesek képezni, hogy blokkolják fényüket, míg ez a koromfelhő, koromköd ki nem tisztul.
Ez leginkább a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez hasonlítható, mint például a járó motorú, kevés oxigénnel bíró autó, ami fekete füstöt eregetve a kipufogóból kormolni kezd, jellegzetes, égett szaggal. De ilyen akár az égett hús, égett kenyérmorzsa a pirítóban.
A policiklusos aromás szénhidrogének rendkívül összetett molekulák és stabilak, főleg szerves anyagok égésekor, melléktermékként keletkezik.
Nagyjából az egyetlen olyan molekula, amely túléli a csillagközi sugárzást és a hatalmas lökéshullámokat, így nagyon hosszú ideig lebeg odakint.
A másik régió a Tejútrendszer sötét sávjaiban és foltjaiban található. Amikor a csillagok élete végén keletkező koromból és egyéb poros anyagokból nagy mennyiség gyűlik össze, sötét sávokat, foltokat képeznek hatalmas területeken. Ezek a csillagközi porfelhők, amik olyan hatalmasak, hogy elzárják a mögöttük lévő csillagok fényét, és bennük csupán 15 fokkal van melegebb, mint az abszolút nulla fok, vagyis kb. −258,15 C° van. Az itt lebegő atomok és molekulák annyira lehűlnek, hogy ráfagynak a szemcsékre, új molekulát képezve. Vannak azonban olyan régiók ezekben a felhőkben, ahol az UV elég erős ahhoz, hogy kémiailag befolyásolja a megfagyott részeket. Ezek összetétele főként víz, alkohol, ammónia, szén – dioxid, szén – monoxid, PAH, formaldehid például. Az ilyen típusú jegekből üstökösök, holdak, fiatal bolygók születhetnek.
Így ezekben a felhőkben egyszerre érezhetnénk magunkat például egy fagyizóban, és egy boncteremben, az itt megjelenő szagok alapján.
Űrparfümök?
A NASA nem pusztán érdekességként kezeli ezeket a tapasztalatokat. 2008 – ban az ügynökség megbízta Steven Pearce – t, az Omega Ingredients vegyészét (a cég az illatokra és ízekre specializálódott), hogy alkossa meg az űrszagokat az űrhajósok képzési szimulációihoz. Ez azért fontos, hogy képesek legyenek különbséget tenni az űrhajó, űrállomás fedélzetén mondjuk egy vegyszer szivárgás és az űrből „behozott” szagok között.
Az Apollo – program holdra szállásai során az űrhajósok gyakran lőporszerű szagot éreztek, miután visszakapaszkodtak HOLDUNK felszínéről a légzsilipbe, holdra szállójukba, levéve sisakjukat. Ezt a leírt illatot is létrehozta Pearce:
„Nemrég éreztük a Hold szagát! Az űrhajósok az elhasznált puskaporhoz hasonlították.”
Így most már, némi támponttal indulnak neki az űrhajósok a küldetéseknek.
És még a parfümök világa is gyarapodott 2 Földön túli illattal (tap a képekre).
Objektumok illata
Sagittarius B2
Ez a porfelhő a Tejútrendszer közepén található. Különböző típusú alkohol tartalma mellett magas az etil – formiát koncentrációja. Utóbbi itt a Földön például a málna vagy a rum illatát adja.
Io, a Jupiter egyik holdja
Scott Sandford, az Ames egyik vezető kutatója a következőképp jellemzi: „Az Io egy olyan környezet, amelynek valószínűleg megvan a maga egyedi szaga, azt sejtem, hogy a rothadt tojások erős felhangjai.”
Titán, a Szaturnusz legnagyobb holdja
A Titánnak van légköre, ami sűrű szénhidrogénszmogot tartalmaz. A felszínén pedig a folyékony szénhidrogének olajos tavakat és folyókat alkotnak, ám a metánnak, amely a Titán domináns szénhidrogénje, nincs szaga. Mégis, ha beleszippanthatnánk a légkörébe, benzint éreznénk.Hogy is van ez akkor?
A NASA Cassini űrszondája egy ismeretlen vegyszert azonosított a légkörben, amelyről a NASA földi laboratóriumi kísérletei megállapították, hogy egy nitrogént, metánt és benzolt tartalmazó molekula, amely a policiklusos aromás nitrogénheterociklusoknak (PANH) nevezett molekulák családjába tartozik. A benzin pedig szénhidrogénekben gazdag nyersolajból készül, amelyek hidrogén- és szénatomokból, például metánból és etánból képzett molekulák.
67P/Csurjumov – Gerasimenko üstökös
Az ESA – Európai Űrügynökség Rosetta szondájának küldetése az üstökös vizsgálata volt, leszálló egységgel is. 2014 – ben, amikor utolérte az üstököst, a kómáját is vizsgálta. A kóma molekulái közt kénhidrogén, ammónia, hidrogén – cianid, szén – szulfid és formaldehidet is azonosított. A kénhidrogén például a záptojáshoz hasonlítható, az ammónia a vizelet, a hidrogén – cianid mandula illatú, a szén – szulfid édeskés, a formaldehid savanyú.
Az üstökösök kómája főként vízgőzből és szén – dioxidból áll, így ha érezhetnénk is a szagát, az elég gyenge lenne.
Be a Nerdy Bird!
