FÖLDÜNK MÁGNESES MEZEJE

geomágneses tér, magnetoszféra

Földünk védőpajzsát bolygónk forgása és magjának külső része (plazma) generálja, ami szintén folyamatos mozgásban, forgásban van. Ez a mag többségében nikkelből és vasból áll. Mérete Holdunk méretének 2/3 – a, hőmérséklete körülbelül 5 700 °C. Röviden, a folyamatos mozgás következtében egyfajta öngerjesztő folyamatként olyan mértékű elektromos áramok jönnek létre, amik létrehozzák azt a gigantikus mágneses teret, amely több tízezer kilométerre terjed ki a világűrbe. Ezt a mágneses teret hívjuk geomágneses tér – nek. Külső határa a magnetopauza, magnetoszféra, ami  a napszéllel kölcsönhatásba lépve alakul ki, a napszél formálja.

Földünk mágneses mezeje belülről kifelé áramlik a pólusoknál, így eltérítve többek közt a Napunkból kilökődő, hozzánk érkező részecskéket, a kozmikus sugárzást, és még légkörünk megtartásához is hozzájárul. Földünk állatvilágának nagy része is a mágneses mező segítségével tájékozódik. Ha elegendő erősségű aktivitással lökődnek ki a Napból annak részecskéi, akkor a pólusoknál – ahol gyengébb, és tölcsér szerű ez a mágneses mező – képesek a légkörünkbe hatolni a magnetopauza bizonyos helyi mentén. A mágneses mezőnek ütközve felizzanak a részecskék. Így születnek a Sarki Fények.
A napszél súlyos károkat is képes okozni világszerte az elektromos túltöltöttséggel.

Pólusok

Bolygónknak 2 mágneses pólusa van. Ezek a pólusok vándorolnak, néhány kilométerrel arrébb mozdulnak minden évben attól függően, hogy a Föld magja által okozott mozgás, milyen irányban generálja a legerősebb teret.

Földünk földrajzi pólusa viszont állandó. A Föld forgástengelyének északi és déli vége (az a két pont, amiknél az asztali földgömbök forognak).

Iránytű

Az iránytű mindig észak és dél irányába áll be, a bolygónk mágnesességének hatására. Azonban…
Mivel a bolygó mágneses pólusai folyamatosan vándorolnak, így például Észak sem ugyanazon a ponton van. A térképek ezt meg nem tudják lekövetni, így bizony akadhat eltérés. Ezt az eltérést nevezzük mágneses deklinációnak.
Magyarországon átlagosan 5° – os eltéréssel számolunk, Norvégia egyik legészakibb pontján ez már például 12° – os, de Londonban szinte 0° az eltérés. ITT egy kis online segítség a tájoláshoz.

Mágneses mező nélkül bolygónkon olyasmi körülmények uralkodnának, mint például a Marson.

Be a Nerdy Bird!