otthon születik
A Nap – tól számítva Naprendszerünk harmadik bolygója otthonunk, a geoid alakú Föld valamivel több, mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki.
EONOK NYOMÁBAN
Bolygónk alakulását összesen 4 nagy földtörténeti korszakra (és alcsoportokra), eonokra bontjuk. Ez a 4 korszak a: hadaikum, archaikum, proterozoikum, fanerozoikum, összesen 4,5 milliárd évet ölel fel a bolygóanyag keletkezésétől egészen napjainkig.
Nagy vonalakban, néhány érdekességgel kiemelve foglalkozunk most ezekkel.
hadaikum
A bolygó születésétől 3,8 milliárd évig tartó eon. A korszak neve Preston Cloud (1912. Szeptember 26 – 1991. Január 16) amerikai geológustól származik Hádész, a görög kultúra alvilági istenének nevéből képezve. Arra az időszakra utal, amikor a Föld felszíne még kéreg nélküli lávatenger volt a korszak elején (a végére kialakult a kéreg), a kezdetben 1200 °C – os hőmérséklettel. Ebben az időszakban született a Hold – unk, amiről lejjebb olvashatsz. A korszak legvégén a 20 millió évig tartó meteorzáporoknak és a meteorokban található kristályokban fellelhető mikroszkopikus vízcseppeknek köszönhetően megjelenik a víz a bolygónkon olyannyira, hogy bolygónk egész felszínét beteríti.
A legidősebb eddig felfedezett földi ásvány egyébként egy ebből az eonból származó cirkon, amelyet a Nyugat – Ausztráliában fellelhető Jack – hill rejt magában. Az itt képződött cirkonok 4,4 milliárd évesek… Ékes bizonyítékai a kéregképződésnek.
archaikum
3,8 – 2,6 milliárd évig tartó korszakot ölel fel. A vulkanikus eredetű szigetek létrejönnek, azaz a szárazföldek, melyekből később kialakulnak a kontinensek. Egy újabb meteorzáporral szén és aminosavak kerülnek bolygónkra, az élet építőkövei. A vízben megszületnek a mikroorganizmusok, egy sejtű baktériumok, további szerves anyagok, mint például a glükóz, ami agyunk működtetője (ITT olvashattál erről érintőlegesen), és az oxigén. Ekkor alakult ki az őslégkör, amely a következőkből állt: ammónia, metán, vízgőz, szén-dioxid.
proterozoikum
2,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 540 millió évvel ezelőttig tartott. Létrejött például a mitokondrium, a sejtszerv, ami képes raktározni és termelni az energiát. Az óceán alatti földkéreg lemezekre töredezett, a Föld magja a Napnál is forróbb volt, így mozgásba hozta ezeket a lemezeket. A lemeztektonikai mozgásoknak köszönhetően nagyjából 1 milliárd évvel ezelőtt létrejött Rodinia, az ős – szuperkontinens, ami aztán több lépcsőben szakadt darabokra.
A korszakban több jégkorszak zajlott le. Az utolsó volt a legnagyobb. A Sarkkörök felől indulva értek össze az egyenlítőnél. Egész Földünk felszínét egy 3 km vastag jégréteg borította. A jégkorszak/oknak köszönhetően az olvadás következtében rengeteg oxigén szabadul fel.
fanerozoikum
Az utolsó korszak több, mint 540 millió évvel ezelőtt kezdődött és tart jelenleg is. Az előző eon utolsó jégkorszakát az óceánokban túlélték a baktériumok. A vizek mélyén kialakultak a növények, több sejtű élőlények a férgektől egészen a gerincesekig. Kialakult az ózon is 120 millió év alatt, amely elnyeli a Nap káros sugarait és az üvegházhatással biztosítja – nem egyedüli tényezőként – a Föld megfelelő hőmérsékletét az élet további fejlődéséhez, immáron a szárazföldön is. Így 375 millió évvel ezelőtt mászott ki a vízből először a szárazföldre az első gerinces, mindannyiunk őse. A bolygó légkörének mai összetétele egyébként csupán 47 millió évvel ezelőtt alakult ki.
Ugyanakkor ez a korszak jegyzi a legnagyobb kihalást a Föld élőlényeinek történelmében 252 millió évvel ezelőtt. A növények 50 % – a, a szárazföldi fajok 75 % – a, a vízi élőlények 96 % – a pusztult el egy óriási vulkánkitörés és annak hatásmechanizmusa miatt több lépcsőben. 50 millió év után volt képes talpra állni a megmaradt élővilág új fajokkal, a dinoszauruszokkal például.
A faj 165 millió évig uralta bolygónkat, ám 65 millió évvel ezelőtt teljesen kipusztultak egy több, mint 10 km átmérőjű kisbolygó Földbe csapódását követően. A föld alatt élő emlősök egy része azonban túlélte a becsapódás okozta zord körülményeket és ismét új fajok jöttek létre.
Felgyűrődött a Himalája, kialakult 20 millió évvel ezelőtt a kontinensek mai „arculata”.
Becslések alapján 6 millió évvel ezelőtt pedig megjelent a majomember – Australopithecus -, a legősibb emberféle.
Megvan a Lucy c. film? Igen, létező csontvázlelet, ezzel a névvel, ebből a fajból, 3,2 millió évvel ezelőttről. =)
Ebből a fajból alakult ki a Homo Habilis, az első kőeszközkészítő faj 2,5 millió évvel ezelőtt, majd megjelent 1,8 millió évvel ezelőtt a Homo Erectus, a felegyenesedett ember. Végül, mindössze 250 – 300 ezer évvel ezelőtt a ma élő ember, a Homo Sapiens.
Hold születik
Az általunk ismert és definiált élethez azután vált alkalmassá bolygónk, hogy egy Mars méretű bolygóval, a Theia – val ütközött. Ennek következtében dőlt meg és alakultak ki az évszakok. A Föld tengelyének ferdesége: 23,5°. Ez a földrajzi (csillagászati) pólusa, a Föld forgástengelyének északi és déli vége (az a két pont, amiknél az asztali földgömbök forognak), ami állandó. Ezen a tengelyen 23 óra 56 perc alatt tesz meg egy fordulatot óránként 1 670 km – es sebességgel.
A két bolygó (a Föld és a Theia) ütközésnek a darabjaiból tömörült össze a Föld egyetlen holdja, a Hold. Holdunk felel az árapály jelenségért és ő stabilizálta régen akkori közelsége miatt (Holdunk folyamatosan távolodik tőlünk) Földünket ezen a megdőlt forgási tengelyen.
Ha mindez nem történik meg, a Föld nevű bolygó alkalmatlan lenne az Életre.
Szerkezete
Földünk különböző rétegekből áll, gömbhéjakból. Kívül található a földkéreg, aminek külső rétege magmás, metamorf vagy üledékes kőzetek alkotta szilárd halmazállapotú kőzetburok. Szárazföldön 30, helyenként 70 méter vastag, az óceánok alatt 6 – 7 km.
A földkérgen belül található a 2 900 km vastag, csupán helyenként szilárd földköpeny, két részre osztva: felső, 660 km mélységig és az alsó köpeny.
A földköpeny alatt pedig, bolygónk belsejében a földmag található, ami két részből áll: egy külső és egy belső magból. A külső mag folyékony állapotú, a vasnál könnyebb elemekből alkotják és 2 300 km – ig terjed. A belső mag szilárd, vasból, nikkelből és vasnál nehezebb anyagok áll és 1 220 km sugarú.
Földünk magja felelős a geomágneses térért, magnetoszféráért (ITT olvashattál ár róla). Ha ez nem lenne, olyan körülmények uralkodnának bolygónkon, mint a Marson. Földünk védőpajzsát bolygónk forgása és magjának külső része (plazma) generálja, ami szintén folyamatos mozgásban, forgásban van. Ennek a magnak a mérete egyébként a Holdunk méretének 2/3 – a, hőmérséklete körülbelül 5 700 °C. Röviden, a folyamatos mozgás következtében egyfajta öngerjesztő folyamatként olyan mértékű elektromos áramok jönnek létre, amik létrehozzák azt a gigantikus mágneses teret, amely több tízezer kilométerre terjed ki a világűrbe. Ezt a mágneses teret hívjuk geomágneses tér – nek. Külső határa a magnetopauza, magnetoszféra, ami a napszéllel kölcsönhatásba lépve alakul ki, a napszél formálja.
Itt keletkezik a sarki fény, az Aurora, ami nem csupán a mi bolygónk sajátossága.
Bolygónknak 2 mágneses pólusa van, amik vándorolnak, néhány kilométerrel arrébb mozdulnak minden évben attól függően, hogy a Föld magja által okozott mozgás, milyen irányban generálja a legerősebb teret. Ezt nevezzük mágneses deklinációnak.
Itt a vége, fuss el véle
Ezer és egy dolgot lehetne és kellene még felsorolni, de legyen elég mostanra ennyi. Meg annyi, hogy ahogyan éltető, központi csillagunk a Nap elérte élete felét, úgy bolygónk is.
Több ezer galaxis létezéséről van tudomásunk, képi bizonyítékunk, ám egészen eddig a pontig csupán a mi galaxisunkban, a mi bolygónk, halványkék pöttyünk, a Föld alkalmas csupán az általunk ismert élethez. 8,7 millió faj otthona.
Földi Földkelte
Innen Földről – számomra – ez a Holdfogyatkozáskor (mindig telihold közeli jelenség) adatik meg. Amikor láthatjuk bolygónk részleges vagy teljes árnyékát átkúszni égi kísérőnkön néhány óra alatt.
Be a Nerdy Bird!
