„Ez a küldetés az Orion űrhajó rendszereinek teszteléséről szól, még legénység nélkül, Hold körüli pályán. Néhány kisebb műholdat is már Hold – körüli pályára állítanak egyúttal. Az utolsó tesztfázis van folyamatban. Idén, remélhetőleg megvalósul.”
A fenti rövid ismertetőt az ARTEMIS – PROGRAM cikkben olvashattad 2022. májusában.
Ez egy személyzet nélküli küldetés volt. Mind a rakéta, mind az Orion rendszereinek éles tesztje, egy sor más mérési feladattal, és apróbb műholdak kijuttatásával karöltve.
Az SLS – rakéta avagy a szupernehéz hordozórakéta, a Space Launch System – az Űrsikló program alkatrészeit használja újra átalakítva, kiegészítve. Jelenleg ez a legerősebb hordozó eszköz a világon, ami már sikeresen elvégezte feladatát.
Az eredeti indítási dátum – jó pár éves csúszással a program háta mögött – 2022. augusztus 29 – e volt, ám túl sok hibát kellett még kijavítani, amire nem volt idő a megadott indítási ablakban, halasztott a NASA. A következő tervezett időpont szeptember 3 – a volt, amikor el is kezdődött a tankolás, azonban az addig is problémás hidrogén szivárgást továbbra sem kiküszöbölni, így ismételt halasztás következett. Elég hosszú egyéb küldetések prioritása miatt, de volt még újratankolás ismételt szivárgással, hurrikán, ami miatt vissza kellett szállítani a szerelőhangárba, hogy ne essen kár a monstrumban.
Végül aztán, 2022. november 16 – án hivatalosan is megkezdődött az Artemis – korszak.
Az SLS rakéta az Orion űrhajóval a tetején a Kennedy Űrközpont – ból (Florida, Cape Canaveral) legénység nélkül indult útnak a NASA égisze alatt. Ez már önmagában is nagy szó az amerikai űrközpontnak, hiszen az utolsó saját rakéta indítása 2011 – ben, az Űrsikló korszak lezárásával történt (ITT olvashatsz a történetről).
Három utasa is volt az Orionnak: a teljes Captain Moonikin férfi alakos bábú a parancsnoki székben szkafanderben, különböző terhelést és sugárzást mérő eszközökkel, és 2 női torzó Helga és Zohar. A női szervezet érzékenyebb a sugárzásra, így annak csont és izomsűrűségét imitálva hozták létre a torzókat. 5 600 kristály érzékelő található mindkét torzón. Mivel a kristályok képesek tárolni a sugárzást, így a legegyszerűbb a mérés. Ez a MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet, melynek magyar vonatkozása is van. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektoraival is el vannak látva a torzók. Ezek szintén segítettek abban, hogy kiderüljön, mekkora mértékű sugárdózist éri odafent az űrhajósokat. Zohar – t az AstroRad sugármellény védte, amit az ISS – en – International Space Station, Nemzetközi Űrállomás – már teszteltek.
További hasznos teherként az Orion még egyéb műholdakat és nanoműholdakat (úgynevezett CubeSat – okat; ITT olvashattál róluk érintőlegesen) is útjára bocsájtott, melyek különböző kutatási területeken segítik majd a mélyűri kutatásokat.
Vitt magával még különböző növényi magokat, gombákat, élesztőgombákat, algákat biológiai vizsgálatokra. Továbbá zászlókat, matricákat, Snoopy és Shaun plüsst, és néhány lego figurát.
Az Orion kétszer haladt el a Hold mellett. 2022. november 26 – án 64 000 km – re távolodott a Hold felszínétől, ezzel ő került eddig a legmesszebb tőlünk, a személyszállításra alkalmas űreszközök közül. Földünktől 432 210 km messzire távolodott.
Műszereivel – melyek szintén teszt alatt álltak – teszteket és méréseket végzett a felszín felett: keresett vizet, arra utaló jeleket, vizsgálta a felszínt különböző fénytartományokban, sugárzást mért, és a többi. Fedélzetén jelen volt már a mesterséges intelligencia:
A Callisto névre keresztelt technológia az Amazon, Alexa virtuális asszisztenst használta üzenetek megválaszolására. A Callisto Lockheed Martin, az Amazon és a Cisco közreműködésével lett kifejlesztve. Videohívások által küldött felvételek a Földre.
Az elsődleges helyszín kedvezőtlen időjárása miatt a másodlagos helyszínre tért vissza hozzánk az Orion, egy teljesen új manőverrel. Hogy a sebességet és a terhelést csökkentsék, kétszer léptették a légkörbe. A landolás napjának délutánján egyébként pályakorrekciót kellett végrehajtani a másodlagos helyszín miatt.
Napra pontosan az utolsó Apolló misszió (Apollo – 17) visszatérésének 50 éves évfordulóján, 2022. december 11 – én landolt épségben több, mint 25 nap és majdnem 11 óra után a Csendes-óceánon, a mexikói Baja szigetekhez közel.
A tesztek kiértékelésének lezárását 2024 év elejére ígérik, ám az már tavaly kiderült: a rakéta és az Orion, hivatalosan készen áll a folytatásra.
Artemis II.
A misszió jelenlegi időpontjának startja 2024. november. Ekkor már teljes legénységgel indul útjára az Orion, ám még nem száll le a Holdon. A legénység tagjait 2023. április 3 – án jelentették be:
Gregory Reid Wiseman (Baltimore, Maryland, 1975. november 11. –) amerikai haditengerészeti pilóta, űrhajós. Az Artemis II parancsnoka már 5 hónapot töltött összesen odafent a Nemzetközi űrállomáson, az ISS – en.
Victor Jerome Glover (Pomona, 1976. április 30. –) amerikai űrhajós a SpaceX Crew – 1 (Crew Dragon) pilótája volt. Afroamerikai férfiként az első, aki az ISS – en teljesített küldetést, és hagyja el majd az alacsony Föld körüli pályát az Artemis II keretében.
Christina Hammock Koch (Grand Rapids, 1979. január 29. –) mérnök és űrhajós. Repülési mérnökként az ISS – en is volt küldetése, és részese volt az első, csak nőkből álló űrsétának. Ő lesz első nő, aki Hold körüli pályára fog „kerülni”.
Jeremy Roger Hansen (London, 1976. január 27. –) kanadai vadászpilóta, fizikus, űrhajós. Az első kanadai, egyben nem amerikai, aki körberepüli a Holdat.
Hosszú idő után az első holdra szállás jelenleg 2025 – re van kalibrálva, ez már azonban, az Artemis III. küldetésprofilja.
Űrtörténelmi korszakban élünk. Szemtanúi lehetünk annak, ahogyan ismét visszatérünk a Holdra, elkezdünk kiépíteni ott egy állandó bázist, mely’ a leendő Mars missziók előszobája.
Bővebb és naprakész információt – nem csak – az ARTEMIS PROGRAM – mal kapcsolatban a SPACEJUNKIE oldalán találsz.
Be a Nerdy Bird!
