Foszfor és mások a Szaturnusz egyik holdján

a Szaturnusz holdja, az Enceladus az élet egyik kulcsfontosságú összetevőjét böfögi fel

from: The Starset Society

http://thestarsetsociety.org/saturns-moon-enceladus-is-belching-up-a-key-life-ingredient/

 

A tudósok az élet alapvető alkotóelemének, a foszfornak a nyomait találták az Enceladus, a Szaturnusz egyik holdja által űrbe lökött jégszemcséiben.

Az Enceladus egy apró (310 mérföld széles vagy 500 kilométer széles) hold, amely a Szaturnusz, Naprendszerünk nagy gyűrűs gázóriása körül kering. Kevésbé széles, mint az Egyesült Királyság, ám az Enceladus jeges kérge alatt húzódó, felszín alatti óceánjai miatt túlzottan érdekli az asztrobiológusokat.

A kutatók most arra utaló jelekre bukkantak, hogy egy ritka, az élet létéhez elengedhetetlen elem mutatható ki a Hold vizéből. A csapat kutatása két hete jelent meg a Nature – ben.

Az általunk ismert életnek vízre van szüksége, ezért a víz jelei – akár a marsi kráterek kiszáradt rétegeiben, akár a sziklás holdak felszíne alatt aktívan mozgó – tudományos vizsgálatot érdemelnek.

Ez rendkívül fontossá teszi az Enceladust, valamint más óceáni objektumokat, mint például a Jupiter Europa holdját, az emberiség Földön túli élet keresésében.

Még ha nem is jelennek meg életjelek a felszín alatti óceánokat kutató küldetések során, ezek hiánya segíthet a tudósoknak abban, hogy rájöjjenek, milyen körülmények vezetnek az élethez.

 

A foszfor a Cassini űrszonda adataiban bukkant fel, amelynek 20 éves küldetése 2017-ben ért véget, amikor az űrszonda látványosan a Szaturnuszba merült. A Cassini megfigyelte az Enceladust a Szaturnuszi rendszerben tett körútja során, és látta, hogy a hold a jeges felszínén lévő repedéseken keresztül, nagy vízcsóvákat lövell ki.

A vízcsóvákat nem egyedül Cassini látta. Éppen a múlt hónapban a Webb űrteleszkóp egy több mint 6000 mérföld hosszú (9656 km) vízcsóvát észlelt, ami kilökődött a holdról és amely több mint hússzor akkora, mint maga az Enceladus. „Abszolút mindenhol víz volt” – mondta egy tudós, aki a csóvát tanulmányozta, és ez a víz vagy az Enceladus közelében maradt, vagy a Szaturnusz gyűrűrendszerébe épült.

A legutóbbi kutatócsoport a Cassini kozmikus porelemzőjének adatait vizsgálta, amely mintát vett az Enceladus által kiszórt jégszemekből, amelyek bejutottak a Szaturnusz E-gyűrűjébe.

„A Webb egyedülálló módszert biztosít a víz fejlődésének és változásának közvetlen mérésére az Enceladus hatalmas csóvájában, és ahogy itt látjuk, még új felfedezéseket is teszünk, és többet megtudunk a mögöttes óceán összetételéről” – mondta Stefanie Milam, aki bolygókutató a NASA Goddardnál, és társszerzője annak a dokumentumnak, amely a Webb által észlelt csóvát dokumentálja, az Űrteleszkóp Tudományos Intézet akkori közleményében.

A Cassini az Enceleadus tömbjein is átrepült hivatali ideje alatt, és korábban szerves vegyületeket, köztük aminosavakat is kimutatott. A foszfor kimutatása azonban érdekesebb, mivel a NASA Jet Propulsion Laboratory közleménye szerint ez az elem a legkevésbé előforduló a biológiai folyamatokhoz szükséges elemek közül, és a DNS építőköve – a genetikai kódunkat tartalmazó molekula.

További információ a Gizmodo.com oldalon

Be a Nerdy Bird!

 

 

Hozzászólok