MESSIER

az üstökösvadász

A 110 csillaghalmazt és ködöt tartalmazó Messier – katalógusról már ITT olvashattál. Franciaország területéről kémlelve az északi és az onnan megfigyelhető déli éjszakai égbolt egy részének úgynevezett mélyég objektumai találhatóak meg listába szedve, nagyjából a felfedezés időrendi sorrendjében számozva. Más néven: a Messier objektumok.

Mélyég objektumok a Naprendszeren kívüli galaxisok, csillagködök, planetáris ködök, gömbhalmazok, nyílthalmazok, kvazárok.

Charles Messier (1730. június 26 – 1817. április 12) francia csillagász kezdte megalkotni ezt a katalógust kizárásos célból.

A franciaországi Badonviller – ben született 1730 – ban. Apjuk halála után, 11 évesen abba kellett hagynia az iskolát, és bátyja tanította otthon. Az 1743 – ban felfedezett Klinkenberg-Chéseaux üstökös, 1744 februárjára az egyik legfényesebb objektum volt az égen (Napunkat és Holdunkat nem számítva), amit Messier is megfigyelt. Ezzel kezdődött a csillagászat, azon belül az üstökösök iránti szenvedélye.

Szülővárosából az 1748. július 25 – i gyűrűs Napfogyatkozás – t is megfigyelhette.

1751 – ben a párizsi Haditengerészet rajzolója – később csillagásza – lett Joseph Nicolas Delisle francia csillagász és térképész gyakornokaként. Meglehetősen pontos csillagtérképeket és térképeket készített. Folyamatosan képezte magát, melynek eredményeként 1759 – ben a párizsi Tengerészeti Obszervatórium főcsillagásza lett. 1764 – ben a Londoni Királyi Társaság tagja lett, 1769 – ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia is külföldi tagjává választotta. A francia Királyi Tudományos Akadémiára 1770 – ben nyert felvételt. 1806 – ban Bonaparte Napóleon a Becsületrend Keresztjével is kitüntette tudományos munkásságáért.

1784 – ben a Dublini Tudományos Akadémiától, 1785 – ben a Stanislav Akadémiától és 1788 – ban a Vergara Akadémiától kapott kinevezéseket.

A francia forradalom idején 1789 nyarától elvesztette haditengerészeti fizetését, akadémiai nyugdíját, utóbbi be is zárt, ám folytatta megfigyeléseit ez idő alatt is.

1795 – ben belépett a Nemzeti Tudományos és Művészeti Intézetbe, ami mondhatni a Tudományos Akadémia utódja volt.

40 éves korában megnősült, ám felesége Marie-Françoise de Vermauchampt néhány nappal a szülés után elhunyt, ezután nem sokkal pedig újszülött fia, Antoine-Charles is.

1781 december – ében súlyos balesetet szenvedett. Jégrésbe zuhant, eltörte 2 bordáját, egy karját, csuklóját, combját. Nagyjából 1 évre – a felépülése idejére – fel kellett hagynia emiatt a megfigyeléseivel. 1815 – ben szélütést (stroke) kapott. Részben megbénult, nem tudott teljesen felépülni. 1817 – ben, 87 évesen hunyt el Párizsban. Ott is helyezték nyugovóra, a Père Lachaise temetőben. 

Messier és az éjjeli égbolt

1758 – ban a Halley üstököst keresve egy addig ismeretlen objektumot fedezett fel, ami az ő eszközeivel figyelve hasonló fénnyel rendelkezett, mint egy üstökös. Megfigyelései alatt azonban konstatálta, hogy az objektum nem mozdul, így kizárt, hogy üstökös legyen. Ez a megfigyelt objektum került be legelőször az 1764 – től íródott katalógusába és az M1 nevet kapta. Ez egy 1054 – ben történt szupernóva robbanásból visszamaradt csillagköd, avagy a Rák – köd.

A periodikusan visszatérő Halley – üstökös – t Messier is nagyban kereste, de a visszatérés első észlelése Johann Georg Palitzsch amatőr csillagásznak adatott meg. Messier 1 hónappal később észlelte Delisle egy hibás diagramjának köszönhetően, de mire publikálhatta az üstökös pályájának helyes adatait, addigra már nem lehetett észlelni, így alátámasztani sem publikációjának helyességét. A Halley – üstökös darabjai egyébként az októberi meteorraj, az ORIONIDÁK néven ismert.

Az üstökös egy olyan égitest, amit jég és por alkot. A Naphoz közeledve annak hője/sugárzása kezdi el olvasztani magját, aminek hatására gázok szabadulnak fel. Ez és a leszakadó porszemcsék alkotják az üstökös csóváját, fényét. A testet elhagyó darabok a meteorok (amíg nem érik el a Föld légkörét, tehát az űrben vannak, addig meteoridáknak hívjuk őket).

Ő ábrázolta először az M2 gömbhalmazt, megfigyelte például a Merkúrt, a Vénusz áthaladását, a Szaturnusz gyűrűinek megjelenését, 2 hónapon át a Klinkenberg – üstököst, tanulmányozta a napfoltokat, új kronométereket tesztelt.

1760 – tól 1785 – ig 13 üstököst fedezett fel.

1764. május 1 – jén felfedezett egy gömbhalmazt, amely a Canes Venatici csillagképben található, és M3 néven vette fel katalógusába. Ugyanebben az évben katalogizálta M4-től M40-ig az objektumokat.

Messier „hamis üstökösnek” nevezte mindazon égi objektumokat, amelyek fényükben hajaznak az üstökösökre, ám némi megfigyelés után kiderült róluk, hogy nem azok. Sok ilyet fedezett fel, mint például: a Triffi – köd, az Androméda – galaxis, a Herkules – halmaz.

Meghatározta például a pontos helyét a Plejádoknak (Fiastyúk), az Orion – ködnek.

1770 – ben a Királyi Tudományos Akadémia közzétette az akkori 45 objektum listáját. 1780 – ban jelent meg a katalógus második kiadása, immár 80 objektummal. Ugyanebben az évben kezdett együtt dolgozni Pierre Méchain – nel, a katalógus tovább bővítésén. Méchain akárhányszor felfedezett valami újat, megosztotta Messier -el. 26 saját felfedezésű objektuma szerepel a katalógusban.
1781 – ben jelent meg ismét a katalógus immár 103 objektummal. A végleges kiadás 109 objektummal 1984 – ben jelent meg.

Akkor miért 110 objektum?

Az M110 – es objekum egy törpegalaxis, amit 1777 – ben fedezett fel Messier, az Androméda csillagképben. Valami oknál fogva nem katalogizálta, ez csak 1966 – ban történt meg; Kenneth Glyn Jones csillagász adta hozzá, így lett 110 objektum a Messier – katalógusban.

Messier – maraton

Amerikai amatőr csillagászok találták ki az 1970 – es években. Ma a – már átdolgozott – Messier – katalógus 110 objektumot tartalmaz. A Messier-maraton csak az északi 25° és 55° szélességi körök közötti területeken teljesíthető napnyugtától napkeltéig. Eltűnési sorrendben követve, megfelelő viszonyok mellett és felszereléssel minden, a katalógusban fellelhető objektum észlelhető egyetlen éjszaka alatt, rendszerint március vége felé. Itthonról ez sajnos maradéktalanul nem tejesíthető.

Magyarországról 109 Messier – objektum figyelhető meg egyetlen éjszaka alatt, mert az M30 – as gömbhalmaz már nem figyelhető meg tőlünk ebben az időszakban hajnalban.

Az első amatőr csillagász, aki mind a 110 objektumot észlelte Gerry Ratley volt, 1985. március 23 – áról 24 – e virradóra, Arizonából.

Nálunk is megrendezik minden évben a maratont. Idén március 24 – 26 között a Hortobágyon a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) szervezésében vadászhatjuk le a katalógusban fellelhető (-1) objektumokat, amennyiben az időjárás is úgy akarja.

Messier 103 objektumot állított össze az éjszakai égbolton saját megfigyelései és más csillagászok felfedezései alapján. 13 üstököst fedezett fel. Tiszteletére nevezték el a Hold Mare Fecunditatis-ján található becsapódási krátert, a „Messier” – t. Róla nevezték el az 1996. január 16-án a Klet Obszervatóriumban felfedezett 7359 Messier aszteroidát.

Be a Nerdy Bird!