az üstökösvadász

 

A 110 csillaghalmazt és ködöt tartalmazó Messier – katalógusról már ITT olvashattál. Franciaország területéről kémlelve az északi és az onnan megfigyelhető déli éjszakai égbolt egy részének úgynevezett mélyég objektumai találhatóak meg listába szedve, nagyjából a felfedezés időrendi sorrendjében számozva. Más néven: a Messier objektumok.

Mélyég objektumok a Naprendszeren kívüli galaxisok, csillagködök, planetáris ködök, gömbhalmazok, nyílthalmazok, kvazárok.

 

Charles Messier (1730. június 26 – 1817. április 12) francia csillagász kezdte megalkotni ezt a katalógust kizárásos célból.

A franciaországi Badonviller – ben született 1730 – ban. Apjuk halála után, 11 évesen abba kellett hagynia az iskolát, és bátyja tanította otthon. Az 1743 – ban felfedezett Klinkenberg-Chéseaux üstökös, 1744 februárjára az egyik legfényesebb objektum volt az égen (Napunkat és Holdunkat nem számítva), amit Messier is megfigyelt. Ezzel kezdődött a csillagászat, azon belül az üstökösök iránti szenvedélye.

Szülővárosából az 1748. július 25 – i gyűrűs Napfogyatkozás – t is megfigyelhette.

 

1751 – ben a párizsi Haditengerészet rajzolója – később csillagásza – lett Joseph Nicolas Delisle francia csillagász és térképész gyakornokaként. Meglehetősen pontos csillagtérképeket és térképeket készített. Folyamatosan képezte magát, melynek eredményeként 1759 – ben a párizsi Tengerészeti Obszervatórium főcsillagásza lett. 1764 – ben a Londoni Királyi Társaság tagja lett, 1769 – ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia is külföldi tagjává választotta. A francia Királyi Tudományos Akadémiára 1770 – ben nyert felvételt. 1806 – ban Bonaparte Napóleon a Becsületrend Keresztjével is kitüntette tudományos munkásságáért.

1784 – ben a Dublini Tudományos Akadémiától, 1785 – ben a Stanislav Akadémiától és 1788 – ban a Vergara Akadémiától kapott kinevezéseket.

A francia forradalom idején 1789 nyarától elvesztette haditengerészeti fizetését, akadémiai nyugdíját, utóbbi be is zárt, ám folytatta megfigyeléseit ez idő alatt is.

1795 – ben belépett a Nemzeti Tudományos és Művészeti Intézetbe, ami mondhatni a Tudományos Akadémia utódja volt.

 

40 éves korában megnősült, ám felesége Marie-Françoise de Vermauchampt néhány nappal a szülés után elhunyt, ezután nem sokkal pedig újszülött fia, Antoine-Charles is.

 

1781 december – ében súlyos balesetet szenvedett. Jégrésbe zuhant, eltörte 2 bordáját, egy karját, csuklóját, combját. Nagyjából 1 évre – a felépülése idejére – fel kellett hagynia emiatt a megfigyeléseivel. 1815 – ben szélütést (stroke) kapott. Részben megbénult, nem tudott teljesen felépülni. 1817 – ben, 87 évesen hunyt el Párizsban. Ott is helyezték nyugovóra, a Père Lachaise temetőben. 

 

 

Messier és az éjjeli égbolt

 

1758 – ban a Halley üstököst keresve egy addig ismeretlen objektumot fedezett fel, ami az ő eszközeivel figyelve hasonló fénnyel rendelkezett, mint egy üstökös. Megfigyelései alatt azonban konstatálta, hogy az objektum nem mozdul, így kizárt, hogy üstökös legyen. Ez a megfigyelt objektum került be legelőször az 1764 – től íródott katalógusába és az M1 nevet kapta. Ez egy 1054 – ben történt szupernóva robbanásból visszamaradt csillagköd, avagy a Rák – köd.

 

A periodikusan visszatérő Halley – üstökös – t Messier is nagyban kereste, de a visszatérés első észlelése Johann Georg Palitzsch amatőr csillagásznak adatott meg. Messier 1 hónappal később észlelte Delisle egy hibás diagramjának köszönhetően, de mire publikálhatta az üstökös pályájának helyes adatait, addigra már nem lehetett észlelni, így alátámasztani sem publikációjának helyességét. A Halley – üstökös darabjai egyébként az októberi meteorraj, az ORIONIDÁK néven ismert.

 

Az üstökös egy olyan égitest, amit jég és por alkot. A Naphoz közeledve annak hője/sugárzása kezdi el olvasztani magját, aminek hatására gázok szabadulnak fel. Ez és a leszakadó porszemcsék alkotják az üstökös csóváját, fényét. A testet elhagyó darabok a meteorok (amíg nem érik el a Föld légkörét, tehát az űrben vannak, addig meteoridáknak hívjuk őket).

Ő ábrázolta először az M2 gömbhalmazt, megfigyelte például a Merkúrt, a Vénusz áthaladását, a Szaturnusz gyűrűinek megjelenését, 2 hónapon át a Klinkenberg – üstököst, tanulmányozta a napfoltokat, új kronométereket tesztelt.

1760 – tól 1785 – ig 13 üstököst fedezett fel.

1764. május 1 – jén felfedezett egy gömbhalmazt, amely a Canes Venatici csillagképben található, és M3 néven vette fel katalógusába. Ugyanebben az évben katalogizálta M4-től M40-ig az objektumokat.

 

Messier „hamis üstökösnek” nevezte mindazon égi objektumokat, amelyek fényükben hajaznak az üstökösökre, ám némi megfigyelés után kiderült róluk, hogy nem azok. Sok ilyet fedezett fel, mint például: a Triffi – köd, az Androméda – galaxis, a Herkules – halmaz.

Meghatározta például a pontos helyét a Plejádoknak (Fiastyúk), az Orion – ködnek.

 

1770 – ben a Királyi Tudományos Akadémia közzétette az akkori 45 objektum listáját. 1780 – ban jelent meg a katalógus második kiadása, immár 80 objektummal. Ugyanebben az évben kezdett együtt dolgozni Pierre Méchain – nel, a katalógus tovább bővítésén. Méchain akárhányszor felfedezett valami újat, megosztotta Messier -el. 26 saját felfedezésű objektuma szerepel a katalógusban.
1781 – ben jelent meg ismét a katalógus immár 103 objektummal. A végleges kiadás 109 objektummal 1984 – ben jelent meg.

 

Akkor miért 110 objektum?

Az M110 – es objekum egy törpegalaxis, amit 1777 – ben fedezett fel Messier, az Androméda csillagképben. Valami oknál fogva nem katalogizálta, ez csak 1966 – ban történt meg; Kenneth Glyn Jones csillagász adta hozzá, így lett 110 objektum a Messier – katalógusban.

 

Messier – maraton

Amerikai amatőr csillagászok találták ki az 1970 – es években. Ma a – már átdolgozott – Messier – katalógus 110 objektumot tartalmaz. A Messier-maraton csak az északi 25° és 55° szélességi körök közötti területeken teljesíthető napnyugtától napkeltéig. Eltűnési sorrendben követve, megfelelő viszonyok mellett és felszereléssel minden, a katalógusban fellelhető objektum észlelhető egyetlen éjszaka alatt, rendszerint március vége felé. Itthonról ez sajnos maradéktalanul nem tejesíthető.

Magyarországról 109 Messier – objektum figyelhető meg egyetlen éjszaka alatt, mert az M30 – as gömbhalmaz már nem figyelhető meg tőlünk ebben az időszakban hajnalban.

Az első amatőr csillagász, aki mind a 110 objektumot észlelte Gerry Ratley volt, 1985. március 23 – áról 24 – e virradóra, Arizonából.

Nálunk is megrendezik minden évben a maratont. Idén március 24 – 26 között a Hortobágyon a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) szervezésében vadászhatjuk le a katalógusban fellelhető (-1) objektumokat, amennyiben az időjárás is úgy akarja.

 

 

Messier 103 objektumot állított össze az éjszakai égbolton saját megfigyelései és más csillagászok felfedezései alapján. 13 üstököst fedezett fel. Tiszteletére nevezték el a Hold Mare Fecunditatis-ján található becsapódási krátert, a „Messier” – t. Róla nevezték el az 1996. január 16-án a Klet Obszervatóriumban felfedezett 7359 Messier aszteroidát.

 

 

 

Be a Nerdy Bird!

 

 

3 thoughts on “MESSIER

    • […] egy szabad szemmel is észlelhető Messier objektum, a […]

    • […] az égitestet MESSIER is nagyban kereste, de a visszatérés első észlelése Johann Georg Palitzsch amatőr […]

    • […] Charles Messier (1730. június 26 – 1817. április 12) francia csillagász késztette el ezt a listát 1758 és 1782 között, Franciaország területéről kémlelve az éjszakai égboltot. Így csupán az északi és az onnan megfigyelhető déli égbolt egy részének úgynevezett mélyég objektumai találhatóak meg listába szedve, nagyjából a felfedezés időrendi sorrendjében számozva. Messier üstökösvadász volt, így minden olyan elemet feljegyzett, amiket össze lehetett téveszteni az üstökösökkel, de nem voltak azok. […]

Hozzászólok