A kvantumvilágban általánosan azt jelenti a kvantumállapot, azaz a szuperpozíció, hogy egy adott részecske egy időben létezhet többféle állapotban és több helyen, vagyis kevert állapotban van.
Ennek legegyszerűbb „szemléltetése” Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (Bécs, 1887. augusztus 12. – Bécs, 1961. január 4.) Nobel – díjas osztrák fizikus – akit a kvantummechanika egyik atyjaként is emlegetünk – gondolati kísérlete.
A gondolati kísérlet
Egy acéldobozba – amibe ugye nem lehet belelátni – bezárunk egy macskát. Ebben a dobozban egy olyan szerkezet van – amihez nem fér hozzá a macska, tehát nem befolyásolja a működését -, amiben egy apró radioaktív darab van, aminek a lebomlási ideje 1 óra hossza. Annak egyébként, hogy ez lebomlik – e vagy sem 50 – 50% az esélye. Amennyiben lebomlik, egy Geiger – Müller – számláló észlelve ezt működésbe hoz egy kalapácsot, ami összetör egy hidrogén-cianid tartalmú üvegcsét a dobozban, melynek gőze mérgező, így ezt lélegezve, a macska meghal.
Hogy kiderítsük, a macska él-e vagy meghalt, a dobozt ki kell nyitni. De, vajon milyen állapotban van a macska a doboz kinyitása előtt?
Az üveg lehet sértetlen, így a macska élő. Ám el is törhetett az üveg, aminek a következtében a méreg megölte a macskát. Nem tudjuk, amíg meg nem nézzük. Ám, ha megnézzük, akkor beleavatkozunk az érintetlen állapotba, hatunk rá, így megváltozik, megváltozhat. Nem tudhatjuk, hogy az alap, vagy a külső behatás által megváltozott állapotát látjuk – e éppen.
Ez felvet még egy kérdést: pontosan mikor ér véget a szuperpozíció és mikor válik az egyik vagy a másik állapottá?
Szuperpozícióval a hétköznapi életben nem találkozunk. Ebből következik, hogy csupán az elemi részecskékre jellemző.
A kísérletnek többféle értelmezése is van, mint például a a sok világ elmélet, ami szerint minden kvantumvilág létezik összekapcsolódva, így minden valóban lehetséges egyszerre, egy időben. A legtöbb fizikus azonban rámutat arra, hogy egy kamera rögzítheti a valódi állapotot anélkül, hogy befolyásolna, mivel nem képes rá tudatosság híján. Lehet bizonyíték ugyanakkor Isten létezésére, mert a megfigyeléshez megfigyelő kell, ezért létezik valamilyen tudatosság az Univerzumban. Wigner Jenő fizikus úgy gondolta, hogy maga a kvantumelmélet egyenesen bizonyíték Isten létére.
A minden napi életbe is beette magát Schrödinger és macskája. Olyan esetekben vált szállóigévé, amikor egy szituáció kimenetele határozottan kétesélyes.
A kvantum számítógépek is ezen elv alapján működnek: egyszerre, egy időben, több feladatot futtat. Olyan ez, mint a normál gépek processzora. Az egy magos, egyszerre egy feladatot futtat, kezel, a kétmagos kettőt, és így tovább. A kvantumbitekkel dolgozó gépeknél olyan, mintha egy mag több milliónyi feladatot végezne egyszerre, egy időben, egy helyen, több – féle területen.
Be a Nerdy Bird!
