az evolúció során érzékszerveink közül a legfőbb alakult ki utoljára: a szemünk
Ami egyébként már 22 napos, embrió korunkban elkezd kifejlődni. Kezdetben színvakok vagyunk, csecsemőkorban alakul ki folyamatosan a látható tartomány skálájának egyre szélesebb érzékelése, avagy a színérzékelés. Szemgolyónk velünk együtt nő. Egy felnőtt ember szemgolyójának tömege nagyjából 28 gramm, átmérője 2 – 2,5 cm, és felszínének csupán hatoda látható.
Szemünk születésünk után 6 – 8 hétig nem termel könnyet. Agyunk után, ez a szervezetünk egyik legösszetettebb része: másodpercenként több, mint 10 millió információt képes feldolgozni.
Agyunk 40 % – a látásunkkal van elfoglalva.
Szemhéjunkat és a szemgolyónkat a köztük elhelyezkedő kötőhártya védi, és tartja nedvesen a szemet. Magát a szemgolyót három hártya, burok veszi körül: a rostos burok, az érhártya és az ideghártya. Szemünk belsejét átlátszó folyadék, csarnokvíz és a kocsonyaszerű üvegtest alkotja. A vérnyomás, a csarnokvíz termelődése az, ami a belső nyomást, szemünk alakját „fenntartja”.
A rostos burok az ínhártyából és a szaruhártyából áll. Az ínhártya a szemünk fehérje, ehhez csatlakoznak a szemmozgató izmok. A szaruhártya fókuszálja a fényt az ideghártyára, kollagén az egyik alkotóeleme (aminek a természetes termelése szervezetünkben huszonéves kor fölött folyamatosan csökken). Az egyetlen emberi szövet, amiben nem futnak vérerek.
Az érhártya három fő részből épül fel: érhártya, szivárványhártya, sugártest. Az érhártyában találhatóak a szivárványhártyát és a sugártestet ellátó erek. A szivárványhártya, vagyis az írisz nyílása a pupilla. A pupilla gyűjti össze a fényt, de a a szivárvány- és az előtte elhelyezkedő szaruhártya feladata szabályozni azt. Erős fényt kapva a pupilla összeszűkül, kevesebb fényt enged be, hogy minél élesebb látást biztosítson. Gyenge fényviszonyoknál viszont megnő, kitágul, hogy több fény juthasson a szembe, ezáltal fényérzékenyebbek legyünk. A szivárványhártya adja a szemünk színét.
A pupilla mögött van a szemlencse, ami a beérkező képet fókuszálja izmok segítségével változtatva alakját.
Az ideghártya avagy a retina. Idefut be minden, és ez küld tovább mindent az agyunknak. Látószervünk legösszetettebb része. A sárgafolt is itt található, ebben helyezkedik el az éleslátásért felelős látógödör. Az ideghártya érzékelői: a csapok és a pálcikák. A csapok a színlátásért felelősek, a pálcikák a beérkező fény mennyiségének felismeréséért. Ezek a receptorok átalakítják a beérkező fényt különböző kémiai és elektromos reakciókat beindítva. A keletkező elektromos jel a látóidegen keresztül jut el az agyba. A vakfolt a látóideg kilépő részénél található, ahol nincsenek receptorok.
Látóközpontunk, agyunk hátsó, alsó részében található. Ide továbbítja a látóideg az észlelteket. A látóideg a köztiagyba továbbítja az ingerületet, ahol az elsődleges információfeldolgozás történik. Több agykérgi terület segít értelmezni a látottakat. Ennek ellenére idegrendszerünk többféleképpen értelmezheti a befogadott képet.
Távollátás az, amikor a beérkező képet a retina mögé fókuszálja szemünk. Rövidlátás meg, amikor a retina elé. Emiatt válik homályossá, fókuszálatlanná látásunk.
Szemünk színe
Szemünk színe 2 – 3 éves korunkra alakul ki. A melanin nevű barna pigment és a genetika felelős milyenségéért. Minél több a melanin, annál sötétebb a szemünk. A zöld szem a legritkább, kevesebb mint az 1 – 2% – unk zöld szemű. Aztán a borostyánsárga, mely a lipokróm nevű pigmentnek köszönhető. A kék egy genetikai mutáció, a barna a leggyakoribb. Az albínó szem áttetsző a melanin részleges, vagy teljes hiánya miatt.
Van hogy eltérő színű a két szem, vagy akár egy íriszen belül különböző színek vannak, ez a heterokrómia.
És az apró
Szemöldökünk az izzadtság útját hivatott elállni szemgolyónk felé. Szempilláink – amik körülbelül 5 havonta teljesen lecserélődnek – a por, szél, szennyeződés ellen adnak plusz védelmet.
A leg- leg- természet alkotta kamera. =)
Be a Nerdy Bird!
