A FÖLD LÉGKÖRE ÉS A VILÁGŰR KEZDETE

A végtelenbe és tovább!

Előtte viszont lessük meg, miken megyünk keresztül a Világűr felé, és hol is kezdődik az.

Troposzféra

20 km – ig
Légkörünk legsűrűbb rétege. Nagyrészt itt „zajlik” az időjárás, ez a réteg adja az üvegházhatást. Itt közlekednek a repülőgépek (kivétel volt a Blackbird SR-71, ami 26 km – es magasság csúcsot tart), és majdnem a 9 km – es magasságot karcolja a Csomolungma, avagy a Mount Everest csúcsa. Tudod, ahova oxigénpalack kell, ha csak nem vagy serpa (neurológiai szempontból nekik is ajánlott).
A hőmérséklet egészen 11 km – es magasságig, km – ként kb. 6,5 °C – al csökken. Ez a felfedezés Leon Philippe Teisserenc de Bort /1855.11.05 – 1913.01.02/, francia meteorológusnak köszönhető, a Troposzféra és a Sztratoszféra légköri rétegek elnevezéseivel.

Sztratoszféra

50 km – ig
Itt vált alkalmassá a közeg az ózonréteg kialakulásához. Az ózonréteg megakadályozza a káros sugarak továbbhatolását, ezzel védve a földi életet. Viszont. Mivel itt nem cserélődik a levegő, minden kibocsájtott káros anyag itt ragad elég sokáig, károsítva az ózonréteget (nem megfelelő feltételeket biztosít a megmaradásának; ózonlyukak). Ez a folyamat kihatással van Földünk éghajlatváltozásaira. Nem mellesleg a sztratoszféra zsugorodik, vékonyodik a káros anyagok miatt. Erről is szól a Párizsi egyezmény.
Itt lebzselnek a meteorológiai léggömbök és ebben a rétegben már ismét emelkedik a hőmérséklet.

Bővebben ITT olvashatsz erről a légköri rétegről.

Mezoszféra

85 km – ig
A meteorok nagy része itt ég el, és itt ismét csökkenni kezd a hőmérséklet. Sokat nem tudunk erről a rétegről. Rakétaszondákat szoktak ideküldeni a vizsgálódáshoz, mert a meteorológiai léggömbök ide már nem jutnak fel.

Termoszféra

690 km – ig
Itt alakul ki a Sarki fény, aminek színeit az összetevői határozzák meg, amiből lehet következtetni milyen magasságban van éppen egészében, részeiben. Az ISS (International Space Station – Nemzetközi Űrállomás) is itt köröz 416 km magasan. És ide már csak űrrepülővel lehet feljutni. 85 és 100 km között pedig a Kármán – vonal húzódik. Űrutazás szempontjából, itt kezdődik a Világűr. A NASA – nál egész pontosan 122 km magasan. Erről lejjebb olvashatsz majd bővebben.

Exoszféra

10 000 km – ig
Leginkább hidrogénből áll, szélsőséges hőmérséklet uralkodik ebben a rétegben, és az atomok itt már kifele repülnek, nem az alsó rétegek felé. Ez választja el a Világűrt a Földünktől.

Ionoszféra

A mezoszféra tetejétől, de leginkább a termoszférától kezdődik. A naptevékenység által feltöltött részecskék alkotják. Különböző rétegei vannak, D, E, F jelzéssel jelölve. Néhány pontján eléri a hőmérséklet az 1 500 °C – ot.
Ez az a réteg, ami által rádióadásokat küldhetünk, működik a kommunikáció a Föld és a műholdak között, létrejönnek a Borealis – ok, hullócsillagok. Szűr egy nagy adagot a sugárzásokból, elégeti a kőzettörmelékek nagy részét.

A KÁRMÁN – VONAL

A magasság növekedésével egyre ritkább a légkör, csökken a levegő sűrűsége. Ez nem egy élesen meghúzható, képzeletbeli fix vonal az égen. Kármán Tódor (Kármán Tivadar Mihály fizikus, alkalmazott matematikus, gépészmérnök) számolta ki.
Elég sok tényező befolyásolja, éppen milyen magasságban van, és a definíciója sem szab fix állandó szám adatot: ezt a magasságot elérve egy gépi jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni. Ahhoz, hogy itt maradhasson, el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s). Ez ahhoz kell, hogy pl. Föld (vagy bármilyen égitest) körüli körpályára álljon az űreszköz.
Télen ez nagyjából 100 km körüli magasság, míg nyáron 85 km. De a NASA 122 km-t „használ”, mert ebben a magassában váltanak aerodinamikus manőverre motorosról.
Nagyjából amúgy ebben a magasságban világlik az Aurora Borealis, avagy az Északi Fény. 🙂

Be a Nerdy Bird!