gyorstalpaló ki ki után, és hol
A mi Naprendszerünk, a Tejútrendszer Orion nevű küllős spirálkarjában található. Napunk a galaxis központjától körülbelül 26 000 fényévre van. Maga a Tejútrendszer 97 800 FÉNYÉV átmérőjű. Becslések szerint a Tejútrendszer 13,6 milliárd éve keletkezett és majdnem annyi idős, mint az Univerzum.
A Tejút, amit innen a Földről látunk a ködös, felhőszerű fénysáv tele csillaggal. Magának az egész Tejútrendszernek csak 2 spirálkarját látjuk innen: az Orion – t és a Nyilas – kart.
Naprendszerünk kezdetét Napunk születésével datáljuk. Ez több, mint 4,57 milliárd éve történt.
Galaxisunkban a becslések szerint több 100 milliárd csillag, bolygó létezik, és akár 100 millió fekete lyuk. Egyébként a közepén is található egy óriási.
Bolygók
Naprendszerünk központi csillaga a NAP. Körülötte keringenek a bolygók. A Nap – tól távolodva a bolygók sorrendje a következő:
Merkúr, Vénusz, FÖLD, Mars, Jupiter, SZATURNUSZ, Uránusz, Neptunusz.
Mindannyian ellipszis alakú pályán keringenek és önmaguk tengelye körül forognak.
Belső bolygóknak hívjuk a Merkúrt, Vénuszt, Földet és a Marsot. Mindannyian kőzet bolygók (szilikátokból, fémekből állnak), Föld – típusú bolygók. Lassabban forognak saját tengelyük körül.
A Mars után egy úgynevezett aszteroida / kisbolygó öv van. Itt található Naprendszerünk legkisebb törpebolygója: a Ceres. Kutatók szerint a kialakult bolygóink „felesleges” törmeléke is itt kering, többek közt.
Külső bolygó a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Ők a gázbolygók (főleg hidrogénből és héliumból állnak), gázóriások, szilárd kéreg nélkül, Jupiter – típusúak.
A Neptunusz után a Kupier / kisbolygó – öv található. Itt lakik többek közt a Plútó törpebolygó. =)
Érdekességek
Naprendszerünk teljes tömegének 99,8 % – át teszi ki központi csillagunk, a Nap.
A Merkúr nagyjából 3 földi hónap alatt kerüli meg a Napot.
A Vénusz 243 Földi nap alatt fordul meg a saját tengelye körül. Ez jelent 1 bolygó napot. A Nap körül 225 Földi nap alatt jár körbe. Ez jelent egy bolygó évet. Vagyis hamarabb eltelik 1 év a Vénuszon, mint 1 nap.
20 millió éven keresztül átívelő meteorzáporoknak és a meteorokban található kristályokban fellelhető mikroszkopikus vízcseppeknek köszönhetjük Föld bolygó vizeit.
A Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld. Legnagyobb kanyonja a Valles Marineris, amely több mint 4 023 km hosszu. Ez a Grand Canyon 11x – ese. A bolygón található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons, ami 25 750 méteres magasságával több, mint háromszorosa a Himalájában található Mount Everest/Csomolungma – nak.
A Jupiter legnagyobb holdjának a Ganymedes – nek saját mágneses tere van és felszíne alatt óceánok vannak sokkal nagyobb mennyiségben, mint a Földön.
A Szaturnusz gyűrűjének 90 % – a víz jéggé fagyva. A Nap melege nem éri el a gázóriást, hogy felolvassza őket.
Az Uránusz egyik oldalán a dőlésszögének köszönhetően 42 évig sötét van, míg a másikat éri Napunk fénye. 42 év tél, 42 nap nyár 84 Földi év alatt, amely 1 Uránuszi bolygóév. 1 bolygónap itt azonban csupán 17 Földi órának felel meg.
A Neptunusz felfedezése először papíron történt meg, méghozzá az Uránusz bolygó addig ismert fizikai törvények alapjáni furcsa mozgása miatt. Urbain Jean Joseph Le Verrier csillagászati és matematikai számítások alapján határozta meg a bolygó lehetséges helyét. Az egyetlen bolygó a Naprendszerünkben, amely szabad szemmel nem látható a Földről.
Bolygók távolsága a Nap – tól
Merkúr legkisebb távolsága több, mint 46 millió km, legnagyobb távolsága majdnem 70 millió km.
Vénusz legkisebb távolsága több, mint 107 millió km, legnagyobb majdnem 109 millió km.
Föld legkisebb távolsága több b, mint147 millió km, legnagyobb majdnem 152 millió 100 ezer km.
Mars legkisebb távolsága több, mint 206 millió km, legnagyobb majdnem 249 millió 230 ezer km.
Jupiter legkisebb távolsága több, mint 740 millió km, legnagyobb majdnem 816 millió 100 ezer.
Szaturnusz legkisebb távolsága több, mint 1 milliárd 349 millió km, legnagyobb majdnem 1 milliárd 504 millió km.
Uránusz legkisebb távolsága több, mint 2 milliárd 735 millió km, legnagyobb majdnem 3 milliárd 6 millió 400 ezer.
Neptunusz legkisebb távolsága több, mint 4 milliárd 459 millió km, legnagyobb majdnem 4 milliárd 536 millió km.
Hogy, a fentiek miért nem fényévekben vannak megadva?
A Naptól számítva galaxisunk határa körülbelül 8 – 10 billió km, vagyis nagyjából 1 fényév. A Fényévről ITT olvashatsz példákkal, röviden.
1 fényév körülbelül 9.4 billió (9,4 ezermilliárd) km. Az általunk legmesszebbre jutott űreszközök a VOYAGER – ek, amik jelenleg is úton vannak, immár 45 éve. Bár, egyéb feladatuk is volt, ezalatt a 45 év alatt 20 fényórányi – ra jutottak és már Naprendszerünk (nem összetévesztendő a galaxisunk) határán túl járnak.
A Voyager – 1 jelenleg több, mint 23,5 milliárd km – re, a Voyager – 2 több, mint 19,6 milliárd km – re jár Földünktől.
A Napunkhoz legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri 4,2 fényévre van. 80 ezer évbe telne elérni a Voyagerekkel…
Be a Nerdy Bird!
FÉNYÉV
VOYAGEREK
[…] án érkezett a Jupiterhez. Az első űrszonda, amely áthaladt a belső aszteroida – övön (ITT olvashatsz róla) és közeli képeket készített a Jupiterről. Leképezte a bolygót és […]
[…] Edmond Halley (1656. november 8 – 1742. január 14) angol csillagászról kapta nevét a Kupier – öv – ből származó üstökös. Maga az üstökös nagyjából 75 évente visszatér, […]
[…] rengeteg darabra tört meteorit mintegy 4,5 milliárd éves, mint a Naprendszer. Igen, abban az időben jött létre, amikor a mi Naprendszerünk […]
[…] látszólagos útja égboltunkon és keringési síkja Földünknek a Nap körül. Ezt az utat Naprendszerünk bolygói is […]
[…] – öv egy része ezen már kívül esik. Tudod, a külső kisbolygó öv, a Neptunusz után (ITT olvashatsz róla). Ez a képzeletbeli vonal mindig máshol helyezkedik el a Nap aktivitásától […]
[…] Edmond Halley (1656. november 8 – 1742. január 14) angol csillagászról kapta nevét a Kupier – öv – ből származó üstökös. Maga az üstökös nagyjából 75 évente visszatér, láthatjuk a […]
[…] Mars után egy úgynevezett aszteroida / kisbolygó öv van. Itt található Naprendszerünk legkisebb törpebolygója: a Ceres. Kutatók szerint a kialakult bolygóink “felesleges” […]
[…] mélyég objektumok a Naprendszeren kívüli galaxisok, csillagködök, planetáris ködök, gömbhalmazok, nyílthalmazok, […]
[…] Az ásványtanban a zárvány, valamilyen körülzárt anyagot jelent. A CAI – k pedig a NAPRENDSZER legkorábbi, magas hőmérsékleten kondenzálódott […]
[…] Nap – tól számítva Naprendszerünk harmadik bolygója otthonunk, a geoid alakú Föld valamivel több, mint 4,5 milliárd évvel […]
[…] vált, hogy a fenti módszerrel, kémiai meghajtással NAPRENDSZERÜNK elenyésző részét vagyunk képesek elérni […]
[…] ban Flandrót azzal a feladattal bízták meg, hogy tanulmányozza azon technikákat, amikkel NAPRENDSZERÜNK külső bolygói a leghatékonyabban elérhetők vizsgálódás céljából. Munkája során […]